MIÉP Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYE

A kaukázusi oszét nép magát jelenleg hivatalosan alánnak nevezi. Eredetlegendájuk szerint a szarmata szövetségbe tartozó őseik a Don-partjáról húzódtak délre, amikor a hunok támadást indítottak a kelet-európai síkság gót népei ellen. Akik nem akarták elfogadni a hun fennhatóságot, azok délre, a hegyekbe, a Kaukázus védett völgyeibe menekültek.

Az eurázsiai sztyeppe népeinek többsége hivatalosan kiáll a szkíta és hun rokonság mellett. A Kaukázus északi részén élő oszétok is tudományosan bizonyítottnak látják, hogy ők a fél világot uraló lovas birodalmak leszármazottjai.

Európai Szkítia

A Kaukázus északi fele a korai bronzkortól kezdve a szkíta törzsszövetség lakóhelye volt, ahová újabb és újabb rokon népek érkeztek. Ezt a térséget a középkori krónikák Szkítiának nevezték és azt jegyezték fel róla, hogy onnan indultak több hullámban azok a keleti, szkíta és hun népek, akik többek között a Kárpát-medencébe is beköltöztek. A magyar krónikai hagyomány szerint Árpád magyarjainak is ez volt az egyik szállása. Az Oroszországhoz tartozó fenti kaukázusi nép magát jelenleg hivatalosan alánnak nevezi. Eredetlegendájuk szerint a szarmata szövetségbe tartozó őseik a Don-partjáról húzódtak délre, amikor a hunok támadást indítottak a kelet-európai síkság gót népei ellen. Akik nem akarták elfogadni a hun fennhatóságot, azok délre, a hegyekbe, a Kaukázus védett völgyeibe menekültek.  

Oszét: szkíta nyelv?

Sok nyelvész elfogadta azt az álláspontot, miszerint az oszét nyelv a nyugat-szkíta nyelvjáráshoz áll közel. Bár a szkíta nyelvről csupán néhány korabeli görög feljegyzés árulkodik, az ott fellelhető szavak, kifejezések és személynevek nagy része megtalálható az oszét nyelvben. Megjegyzendő, hogy Nagy Géza a görögök által lejegyzett szkíta szavak magyar megfelelőit is összegyűjtötte! Nézzünk csak egy, az oszétok által emlegetett érdekességet! Szerintük a „don” szót az ókori szkíták használták, mely folyót, vizet jelentetett. Ezt a szót később a perzsák is átvették a dél-kaukázusi térséget, valamint Mezopotámia egyes részeit uraló szkíta népektől. Az oszétok úgy vélik, hogy néhány folyónév, mint a Donyec, Dnyeper, Dnyeszter, sőt a Duna is mind szkíta eredetű!

Ősi lóáldozat

Az oszét néprajzkutatók a régi szokásokban is kimutatták a kapcsolatot az oszétok és a szkíták között. Az egyik ilyen az ősi tűzkultusz továbbélése volt. Nemcsak a mindennapokban játszott fontos szerepet ez az ősi természeti elem, de a sírok helyét is lángokkal tisztították meg. Másik különleges hagyomány az ősi lóáldozat továbbélése. A jó lovasok mellé máig eltemetik kedvelt hátasaikat, hogy együtt legyenek az Égben. Az oszétok szerint ezt a szokást még őseiktől örökölték. Valóban, mind a szkíták, mind a hunok lóval temették el előkelőiket. Elég sok lovas temetkezést tártak fel az oszét területén. De létezik egy jelképes lóáldozat is, amikor a lovat nem áldozzák fel, hanem csak kötőszáron elvezetik az elhunyt sírjához, ott háromszor körülvezetik a hátas, majd szabadon engedik.

Obrusánszky Borbála
maghar.gportal.hu