Antall József 1990 után paktumot kötött az SZDSZ-szel, nem hajtotta végre legfontosabb választási ígéretét, a nagytakarítást, s kiszorította a vezetésből a népi-nemzeti elveket valló politikát és eszmeiséget, valamint meg sem kísérelte a Kádár-rendszer alatt felduzzadt külföldi államadósság töröltetését. Az Antall-kormány megkötötte az ukrán-magyar alapszerződést, mellyel jelképesen is lemondott a trianoni diktátum felülvizsgálatáról éppen abban az időben, amikor Németország újraegyesült és három mesterséges államalakulat is szétesett, vagyis a párizsi és jaltai egyezmények érvényüket vesztették.
1993-ban Csurka Istvánt kizárták az MDF-ből és a köré tömörülő csoportból megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját.
A MIÉP az 1994-es országgyűlési választáson 2% alatt teljesített, viszont az 1998-as országgyűlési választáson már 5,5%-ot kapott és így önálló frakciót alakíthatott. A 2002-es választási csalás miatt a párt nem jutott parlamenti mandátumhoz. A 2004-es EP választáson több mint 72 ezer szavazatott kapott, de Brüsszelbe nem jutott ki. 2006-ban a Jobbikkal és a Kisgazdákkal a „MIÉP – Jobbik a Harmadik Út” elnevezésű választási szövetségben indult és 2,2%-ot ért el.
Csurka István halála után, 2012. október 28-án, a MIÉP XVII. Országos Gyűlésén Fenyvessy Zoltánt, a párt korábbi parlamenti képviselőjét és frakcióvezető-helyettesét választották meg elnöknek. A párt alapítója és első elnöke, Csurka István örökös elnök lett.
2013. januárjában a korábban a Jobbik parlamenti frakcióját erősítő két képviselő, Endrésik Zsolt és Rozgonyi Ernő bejelentette, hogy csatlakoznak a MIÉP-hez, ezzel a radikális párt 11 év után ismét rendelkezik parlamenti képviselettel, még ha a házszabályok értelmében frakciót nem is tud alakítani. 2013. március 28-án jogerősen is beiktatták Fenyvessy Zoltánt a pártelnöki tisztségébe.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
