MIÉP Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYE

 Elsőként a szervezők nevében Sörfőző Andor szólt az egybegyűltekhez. Elmondta, jó érzést azt tapasztalni, hogy a magyarság immáron az egész Kárpát-medencében szervezetten harcol a jogaiért, másrészt pedig nem jó érzés annak a tudata, hogy a magyarságnak a saját földjén harcolni kell a saját jogaiért.

A rendezvényen a székelyek nagy menetelkésének egyik szervezőjének, Gergely István videóüzenetét is levetítették a jelenlévőknek, amelyben előbb Dózsa György szellemét idézte, majd pedig arról beszélt, mennyire fontos a magyaroknak – bárhol is éljenek –, hogy a saját törvényeik szerint alakítsák közösségi életüket.

Csonka Áron, a VMDK elnöke a szimpátiatüntetésen hangsúlyozta, hogy a székelyek harca a mi harcunk is, a problémák megoldását pedig az autonómiában kell keresni. Mi is székelyek vagyunk, hiszen hasonló gondjaink vannak, mint székely nemzettársainknak, hangsúlyozta. Itt is az asszimiláció és az elvándorlás jelenti a gondot, emellett pedig a tömbmagyarságot adminisztratív körzethatárokkal akarják „feldarabolni”. Ezzel a megmozdulással is szeretnék a figyelmet felhívni arra, hogy most adott a történelmi pillanat is az autonómiatörekvések megvalósítására. Amennyiben a négy község területén élő mintegy 80 ezres lélekszámú koszovói szerbség széleskörű autonómiát kap, melynek gyakorlati megvalósítása a brüsszeli megállapodás alapján már meg is kezdődött, a délvidéki magyarság is joggal követeli a széleskörű autonómiát.

Matuska Márton, a VMDP vezetőségi tagja alkalmi beszédében elmondta, úgy véli: „a világ magyarságának, a magyarság egységének napja ez a mai.” Jelentős eseménynek nevezte azt is, hogy egy délvidéki magyar párt hívó szavára majdnem minden párt eljött erre a szolidaritási rendezvényre, ami biztató a jövőre nézve is. Rámutatott arra a tényre is, miszerint az itteni magyarság már 1990-ben megfogalmazta autonómia igényét, a megvalósítása viszont még mindig várat magára. Elmesélte azt is, hogy három hete, amikor Erdélyben járt, az ottaniak már a felvonulás szervezésének lázában égtek.

Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke felszólalásában elmondta, az autonómia kérdése létkérdés a magyarság szempontjából, hiszen az elvándorlás és az asszimiláció annyira felgyorsult, hogy ha sürgősen nem teszünk valamit a megállítása érdekében, a fennmaradásunk is kérdéses. Ellenkező esetben viszont, egy megvalósult autonómia körülményei között már rövid idő alatt, akár tíz éven belül érezhetően jobb lehet a helyzet, gazdaságilag is megerősödne közösségünk.Kifogásolta a kisebbség elnevezést, hiszen ennek a népnek a gyökerei már évezredek óta itt vannak a Kárpát-medencében. Az, hogy most kiállunk a székelyek mellett, azt jelent, saját önmagunkért állunk ki.

László Bálint, a Magyar Remény Mozgalom elnöke természetes dolognak nevezte, hogy támogatni kell a székelyek autonómiatörekvéseit. Kedvező körülményeknek nevezte a Szerbia és Koszovó közötti megállapodás létrejöttét, valamint, hogy az anyaországnak vétójoga lehet Szerbia EU-csatlakozása előkészítése során, amit a vajdasági magyarság helyzetének rendezésére lehetne kihasználni. Az ilyen fajta megmozdulások szerinte reményre adhatnak okot, hiszen megmutatják, hogy van esély arra, hogy olyan közösség legyünk, mint a székelyek, ahol ma nem kérdezik, ki melyik párt tagja, hanem a közös érdekeket előtérbe lehet helyezni

Erdmann Ferenc, a Magyar Egység Párt alelnöke az autonómiatörekvésekkel kapcsolatosan felszólalásában kiemelte, ahhoz hogy otthon érezzük magunkat itt a Délvidéken, ebben az országban, ugyanolyan jogok kellenek, mint a többségi nemzetnek. Az elmúlt húsz év sem hozott látható javulást az itteni magyarság helyzetét illetően, ezért fontos most az összefogás.

vajma.info