MIÉP Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYE

A szovjet hadsereg már 1956 nyarán haditervet dolgozott ki Magyarország megrendszabályozására – állítja Jobbágyi Gábor jogászprofesszor.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának tanára. A Provokáció? Az 1956-os forradalom kezdetéről és a Kossuth téri tömeggyilkosságról címmel kötetet jelentetett meg a Kairosz Könyvkiadónál.

Jobbágyi Gábor azt is részletezte: 1956. október 23-án este, még mielőtt egyetlen lövés eldördült volna a Rádiónál, mintegy harmincezer szovjet katona indult el Magyarországra a Kárpátaljáról és Erdély felől.

Fontos, hogy az 56-os történelmi tényekről jelenjenek meg könyveket, mert az azóta felnőtt két generáció nem tudja, miért fogott fegyvert 1956-ban az ország, s a fiatalok közömbössége is az ismerethiányra vezethető vissza.

Ugyanakkor még mindig sok tanár ellenforradalomként tanítja az iskolákban 1956-ot.
Mind a történettudomány, mind pedig a jog szempontjából elengedhetetlen, hogy kiderüljön, hány ember halt meg 1956. október 25-én a Kossuth téren. Az 56-os forradalom része a közelmúlt történetének, befolyásolja mai életünket és a jövőnket is, ezért fontos, hogy minél pontosabb képet kapjunk róla.

1956 nyarán Moszkva Gerő Ernő közreműködésével haditervet készített a magyarországi társadalmi helyzet helyreállítására. Jobbágyi Gábor egyetemi tanár elmondta, az 1956-os forradalom és a Kossuth téri tömeggyilkosság is provokáció volt a magyar és a szovjet szervek részéről. A provokáció azonban nem érte el célját, mert egy világra kiható robbanás történt, amelynek során a Szovjetunió történelmi vereséget szenvedett. Ha nem történt volna provokáció, az is elképzelhető lett volna, hogy 1956 nem jut el a forradalomig, békés úton hatalomra került volna a párton belül a Nagy Imre képviselte reformista szárny, magyarázta Jobbágyi Gábor.

1956. október 23-án mintegy harmincezer szovjet katona indult Magyarországra Kárpátalja és Erdély felől. Este 9-kor kapták meg a szovjet vezérkar főnökétől a parancsot, amikor még semmiféle fegyveres harc nem volt Budapesten, csak tüntetés, a Rádió ostroma éjfél és egy óra között kezdődött, mondta a könyv szerzője.

Jobbágyi Gábor hozzátette, az 56-os forradalom leverői, a megtorlásban résztvevők, illetve családtagjaik a Kádár-rendszer alatt kivételezett helyzetben voltak, s a még élő családtagoknak ma is kellemetlen lenne, ha kiderülne a szüleikről, hogy mit tettek 1956-ban, nekik nem érdekük a történtek teljes feltárása.

1990-ben a rendszerváltó parlament első törvénye forradalommá nyilvánította 1956-ot. Folyamatosan voltak kezdeményezések a felelősségre vonásra, Gáspár Miklós képviselő és Jobbágyi Gábor 1992-ben először tett feljelentést a mosonmagyaróvári sortűz miatt, meg is indult az eljárás, de elkenték, mondta az egyetemi tanár.

1994-ben a parlament hozott olyan törvényt, hogy lehetséges a felelősségre vonás a sortűz-ügyek miatt, de azt az igazságszolgáltatás siklatta ki, tette hozzá a szerző.

magyartudat.com