MIÉP Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYE

1875. november 13-án született Magyarpécskán.

Apját, gróf Klebelsberg Jakabot 1877-ben elveszítette, majd édesanyjával, Farkas Arankával Székesfehérvárra költöztek. Itt fejezte be középiskolai tanulmányait, majd jogot kezdett tanulni Budapesten és külföldön.

Az egyetem elvégzése után az állam szolgálatába lépett. 1898-ban Bánffy Dezső miniszterelnök meghívására a miniszterelnökség harmadik ügyosztályának vezetője lett, majd 1910-ben a közigazgatási bírósághoz nevezték ki bírónak, ahol 2 év elteltével a hatásköri bíróság tagja lett. Ezekben az időkben lett rendkívüli tanár a Közgazdasági Egyetemen.

Politikai példaképe leginkább gróf Tisza István miniszterelnök volt, akinek második kabinetjében hamar politikai állást is kapott.

1914 januárjában kinevezték a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium adminisztratív államtitkárává, ahonnét 1916 márciusában Tisza István áthelyezte maga mellé a miniszterelnökség politikai államtitkárának. Ekkoriban szerzett sok tapasztalatot az oktatási és művelődési intézmények megszervezésében, ugyanis Tisza rábízta a Magyar Királyságon kívül élő magyarok oktatásának megszervezését, amit Klebelsberg kiválóan megoldott.

1916-ban egy időközi választáson lett először országgyűlési képviselő a Nemzeti Munkapárt színeiben, miközben a párt egyik országos szervezőjévé lépett elő. 1918-ban határozottan fellépett a Károlyi Mihály vezette kormány tevékenysége ellen. Bethlennel 1919 elején egy keresztény párt szervezésébe fogtak, amiért a márciusban kikiáltott kommün üldözőbe vette, de a letartóztatás elől Almásy Dénes kétegyházi birtokán sikerült elrejtőznie.

Az 1920-as választásokon a Friedrich István-féle Keresztény Nemzeti Párt tagjaként nyert mandátumot Sopronban. 1921 decemberében belügyminiszter lett a Bethlen-kormányban. A tisztséget az 1922-es választásokig látta el, ami után vallás- és közoktatásügyi miniszter lett. Utóbbi pozícióját az 1926-os és az 1931-es választások után is megtarthatta.

Bethlen István lemondásakor ő maga is lemondott, az alakuló Károlyi Gyula-kormányba pedig nem hívták meg.


Kultúrpolitikája

Az 1920-as évek művelődéspolitikájának irányítója volt vallás- és közoktatásügyi miniszterként. Célul tűzte ki a nemzet kulturális és szellemi felemelkedését, a magyar kultúrfölény megvalósítását. Ezen azt értette, hogy a magyar hazát elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti ismét naggyá.

Az 1926-os népiskolai törvény három és félezer új tanterem és fele annyi tanítói lakás megépítését írta elő, s mindez 1930-ra meg is valósult. Minisztersége alatt a lakosság 90%-a tudott írni és olvasni, míg Lengyelországban, Romániában és Jugoszláviában jóval alacsonyabb volt az írni- és olvasni tudok aránya.

Klebelsber  egyetemi központokká fejlesztette Debrecent, Pécset és Szegedet, valamint jelentős összegeket fordított kutatásokra.

Az ő érdeme, hogy megvalósult a bécsi és berlini Collegium Hungaricum és a római Magyar Akadémia.


Szellemi nagyságát, hazafiságát, hihetetlen munkabírását és államférfiúi erényeit kortársainak legjobbjai mind tisztelték, de még az ellene szólók sem tehettek mást. Hirtelen bekövetkezett halála mélyen megérintette az országot, s méltóképpen búcsúztatták el. Klebelsberg temetése körüli megmozdulás hasonlatos volt Kossuth Lajos 1894. április 1-jei temetéséhez. A Nemzeti Múzeumban ravatalozták fel, majd Szegedre kísérték, s a Fogadalmi templom altemplomában helyezték örök nyugalomra.