MIÉP Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYE

451-et írunk. A hunok sorra aratják győzelmeiket Európa-szerte, és már a fél kontinenst uralmuk alatt tartják. Hatalmuk csúcspontján vannak, de ambícióik töretlenek, és korábbi szövetségesük, a Nyugatrómai Birodalom ellen fordulnak. Catalaunumnál csapnak össze a rómaiakkal és szövetségeseikkel, a hatalmas csatát a népvándorlás korának legjelentősebbjeként tartják számon. A rendkívül véres összecsapás után Atilla seregei visszaindulnak a Tisza mellékéhez, a birodalom központjához.

A főseregről azonban több hun csapattöredék is leszakad, akiket üldözőbe vettek a római vezér, Aetius csapatai. Pár tucat vagy néhány száz leszakadt harcos hosszas bolyongás után az Alpokban, a Rhone völgyében talál menedéket, 2-3 ezer méteres hegyek között. A rendkívül nehezen megközelíthető völgy szinte teljesen elzárja őket a külvilágtól, és évszázadokon át elszigeteltségben élnek. Leszármazottaik azóta is itt élnek, kultúrájuk, népművészetük vagy éppen élettani jellemzőik is a hun felmenőkre utalnak.

A svájci hun völgy

Kiszely István antropológus 1996-ban írta meg tanulmányát A svájci hun völgy címmel. A svájci hunok völgyéről már a XVII. században is készültek leírások, amelyekről Kiszely is említést tett. A genfi székesegyház kántora, Mark Theodor Bourrit 1781-ben azt írta az Alpokról szóló könyvében, hogy „egy hun töredék keresett menedéket a völgyben”.

A Val d’Anniviers lakóiról még a genfi születésű Jean-Jacques Rousseau is írt, aki külön kiemeli a vendégszeretetüket, amely a környező népekre nem nagyon jellemző. Különlegesen szorgalmasnak, nagy szerénységükben is rendkívül szimpatikusnak látta a völgy lakóit. Hasonló jellemzéseket írt róluk több odatévedő svájci vagy német szerzetes, utazó is.

Rovásírás és halottkultusz

Völgyben sok településnek van magyaros neve: Grimentz (Grimenc), Vissoie (Viszoj), Ayer (Ajer), Luc (Luk), Pinsec (Penszék), Moyoux (Major). Istállóajtók szemöldökfáján több olyan jelet találtak, amely az ősmagyar rovásírásra emlékeztet, és a halottkultuszból is ezt szűrték le.

A szintén a völgyből származó Bernard Savioz először a 40-es évek elején hallott bátyjától családjuk hun eredetéről, azóta kutatja a témát, már könyvet is írt belőle.

„Szerintem teljesen elképzelhető, hogy a nagy népmozgás következtében hunok maradtak volna Nyugat-Európában." - írta egy, a környéken élő szállodatulajdonos, aki szerint nem nagyon beszélnek a témáról, de páran láthatóan büszkék a hun származásukra.

Bernard Savioz azt írta, hogy a völgyben sokan hisznek, sokan nem a hun származásban. Az Origo  próbált beszélni több magyar kutatóval, régésszel, de sajnos sem az MTA-ban, sem az ELTE-n, sem különböző múzeumokban nem találtak olyan tudóst, aki foglalkozott volna a hunok völgyével.

Origo nyomán