MIÉP Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYE

A belügyminisztérium legutóbbi adatai szerint az állampolgárságról szóló szigorított törvény hatályba lépése óta eltelt több mint három év alatt összesen 641 polgár veszítette el a szlovák állampolgárságát. Az adatok alapján a legtöbben, összesen 274-en a cseh állampolgárság megszerzése miatt veszítették el a szlovákot.  A csehen kívül 122-en a német, 79-en az osztrák, 55-en a brit, 14-en az amerikai, 12-en a holland, 10-en a norvég, 6-an az ír, 4-4 szlovák állampolgár a francia,olasz, kanadai és svájci, 3-an az ausztrál, 2-2 polgár a belga és az izlandi, egy-egy szlovák állampolgárságú személy pedig a kínai, ukrán, orosz és dán állampolgárság felvétele miatt veszítette el szlovák állampolgárságát. A magyar állampolgárság felvétele miatt ez idáig összesen 42 polgárt fosztottak meg szlovák állampolgárságától.

A 2010-ben hatályba lépett ún. Fico-féle ellentörvény értelmében mindenkit, aki felveszi egy másik ország állampolgárságát, megfosztanak a szlováktól. A törvénnyel Fico első kormánya elsősorban a magyarokat akarta büntetni a Magyarországon elfogadott könnyített honosítási eljárás miatt. Az ellentörvény elfogadása óta több javaslat is napvilágot látott a törvény passzusainak enyhítésére, ezek közül azonban eddig egyik sem járt sikerrel. A jogszabályt a parlamenti képviselők egy csoportja, Gál Gábor vezetésével Alkotmánybíróságra adta, azt kifogásolva, hogy a törvény ama rendelkezése, amely a szlovák állampolgárság elveszítéséről szól más ország állampolgárságának a felvétele esetén, alkotmányellenes. Az Alkotmánybírság eddig még nem döntött az ügyben. Ivetta Macejková legutóbb azt nyilatkozta, hogy az őszi hónapok folyamán döntés születhet az ügyben, kérdés azonban, hogy ránk nézve pozitív értelmű lesz-e.

Az állampolgársági törvény ellen petíció beadására is sor került az Európai Parlamentbe, amelyről nemrégiben Jaroslav Paąka, SNS-es EP-képviselő azt híresztelte, hogy az Európai Parlament Petíciós Bizottsága lezárta az üggyel kapcsolatos vizsgálatot. A hír azonban nem bizonyult igaznak és megerősítést nyert, hogy a koordinátorok nem hoztak végleges döntést. Mi több, az egyes frakciók koordinátorait tömörítő testület formális döntést a beadvány ügyében nem is hozhat. A májusi ülésen a Petíciós Bizottság úgy döntött, hogy mindaddig napirenden tartja a kérdést, amíg a szlovák alkotmánybíróság állást nem foglal az ügyben.

Az állampolgársági törvény módosításával jelenleg Robert Kaliňák belügyminisztériuma is foglalkozik, az értesülések szerint hazai és külföldi szakértők bevonásával. A miniszter legutóbbi kijelentése szerint az anyag ez év végéig a kormány elé kerülhet.  Augusztus közepe táján a miniszter arról tájékoztatott, hogy a törvény elkészült, az előterjesztése azonban azoktól a nemzetközi intézményektől függ, amelyekkel a minisztérium még konzultációkat folytat a módosító javaslatot illetően.  Félő azonban, ha nyilvánosságra kerül is a törvényjavaslat, minden valószínűség szerint nem igazán lesz kedvező számunkra, azaz nem oldja meg a könnyített honosítási eljárással magyar állampolgársághoz jutó felvidéki magyarok gondját. Bár maga a miniszter eddig nem konkretizálta a módosító javaslatba foglalt feltételeket, a rendelkezésre álló hírek szerint a Kaliňák műhelyében készülő törvénymódosító javaslat csak abban az esetben engedélyezné más ország állampolgárságának felvétele esetén a szlovák megtartását, ha a szóban forgó személy a külföldi állampolgárság megszerzésének idején meghatározott ideig tartó valamilyen bejelentett lakhellyel rendelkezett annak az országnak a területén, amelyiknek az állampolgárságát megszerezte.

Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke rámutatott arra, hogy a tervezet nem oldja meg a felvidéki magyarok gondját, így azokét sem, akiket már megfosztottak szlovák állampolgárságuktól. „Itt két különböző csoportról beszélhetünk. Az egyik csoporthoz tartoznak azok, akik nem Szlovákiában élnek, hanem külföldön tanulnak, dolgoznak, és ott van állandó lakhelyük. Rajtuk segíthet a tervezett jogszabály-változtatás. A másik csoportba tartoznak azok, akiknek nincs külföldön állandó lakhelyük, tehát a felvidéki magyarok többsége is. Noha az állandó lakhely kérdése szimbolikusan is megoldható, nem ez a megfelelő út. Magyarország és Szlovákia között továbbra is folynak a szakértői tárgyalások erről a kérdésről is. Számunkra a magyar állampolgárság felvételének szimbolikus jelentősége van, hiszen az Európai Unió polgáraiként most is szabadon tanulhatunk, dolgozhatunk, ingatlant vagy vásárolhatunk. Elutasítjuk a kettős mérce alkalmazását is, ha a szlovák állampolgárságot 1997 és 2005 között szabadon felvehette bárki mindenfajta megkötés nélkül, akkor ezt a lehetőséget adják meg nekünk is” – nyilatkozta a Ma Reggel műsorának az MKP-elnöke.

Felvidék.ma