MIÉP Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYE

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: "nem lesznek kevésbé szabadok a románok, ha a magyar nemzeti közösség jogos szabadságigényét kielégítik".

Kelemen Hunor a mai napig érthetetlennek tartotta, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen miért nem lehet elfogadni a magyar oktatási részlegek beindítását. "Nem értjük, hogy amennyiben a magyar diákok anyanyelvükön tanulnak, az hol csorbítja a románok érdekeit, szabadságát, boldogságát? Meg kellene már végre érteni, hogy nem akarunk senkitől semmit elvenni, csupán azt mondjuk, hogy legyen szabadságunkban eldönteni, milyen nyelven akarunk tanulni, legyen egyenlő esély mindenki számára" – fogalmazott az RMDSZ elnöke.

Az RMDSZ elnöke szerint az is érthetetlen, hogy miért irritál még mindig egyeseket a nemzeti, közösségi szimbólumok szabad használata. "Aki ettől bennünket megfoszt, az semmit sem értett meg a történelemből. (...) Aki azt gondolja, hogy el lehet bennünk fojtani a szabadság iránti vágyat, el lehet tiporni lelkünkben azt az eszmét és azokat az értékeket, amelyekért küzdünk, az 1849 hóhérainak az utódja, az elnyomók e századi katonája" – fogalmazott Kelemen Hunor.

Az RMDSZ elnöke szerint a vértanú tábornokok is egy olyan hatalomnak voltak az áldozatai, amely nem nézte jó szemmel a nemzeti önrendelkezési törekvéseket, és nem bírta elfogadni a szabadságszerető népek óhaját.

Emlékeztetett arra, hogy voltak, akik évekkel ezelőtt a Szabadság-szobor visszaállításától is féltek. Hozzátette, ma is sokakban keltenek félelmet a magyarság jogos kérései. "Ne féljetek, mert amit mi kérünk, azt nem tőletek akarjuk elvenni" – üzente a románságnak az RMDSZ elnöke.

A szabadság egyetemességét állította beszéde középpontjába a Kelemen Hunor után felszólaló Hende Csaba is. Meg is említette: a magyar kormány képviselője és az RMDSZ elnöke akár egymás beszédét is elmondhatta volna Aradon.

"Senki sem lehet szabad, ha a mellette élő nem szabad. Nem élhetünk szabadon, ha a mellettünk élő nem használhatja az anyanyelvét, ha nem imádkozhat, nem álmodhat szabadon, nem dönthet a sorsa fölött szabadon" – jelentette ki a magyar honvédelmi miniszter.

A miniszter úgy értékelte, hogy az 1848-49-es események során egy új magyar nemzet született, "olyan nemzet, amely a szabadság útján jár, és minden tagja összetartozik". Hozzátette, a közös szabadságban való egység tudatát a katonai erő sem tudta elvenni. Emlékeztetett arra, hogy az Aradon kivégzett tábornokoknak nagy része volt a nemzet első honvédseregének a felállításában, és hogy ez a "sebtében megszervezett haderő a világ legjobb hadseregének is méltó ellenfele tudott lenni".

Az aradi Szabadság-szobornál rótta le kegyeletét a vértanú tábornokok előtt Schmitt Pál és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke is. A megemlékezés helyszínén a szélsőségesen magyarellenes, magát a Vasgárda utódjának tekintő Noua Dreapta (Új Jobboldal) nevű szervezet mintegy harminc szimpatizánsa tüntetett. A polgármesteri hivatal korábban elutasította a szervezet térfoglalási kérését.

Kormányportál nyomán