MIÉP Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYE

Sokkal izgalmasabb lesz Magyarország januárban kezdődő féléves elnöksége az Európai Unió élén, mint korábban gondolni lehetett, mert az eredetileg összeállított témák mellett az asztalra kerültek olyan aktuális kérdések is, mint a tagországok közti gazdasági koordináció, a 2020-ig tartó stratégiai elképzelések vagy egy esetleges kormányközi konferencia a most elhatározott szerződésmódosítás miatt – vélekedett Orbán Viktor miniszterelnök az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli találkozóját követő pénteki sajtótájékoztatóján.

Hozzátette: a következő fél év rendkívül fontossá nőtte ki magát, így a magyar elnökséget kiemelt figyelem is övezi majd. Miközben eddig egyszerű bürokratikus felkészülésben kellett gondolkodni, most „világossá vált, hogy kellő nyitottsággal és intellektuális felkészültséggel (…) a legfontosabb kérdésekben eredményeket kell elérni”.Több témában ugyanis „egymástól széttartó álláspontokat felszínre hozó kérdések” várhatók.

Leszögezte azt is, hogy tovább kívánja vinni az eredetileg elhatározott magyar prioritások – köztük például a Duna-stratégia, a vízgazdálkodás, a kulturális sokféleség – képviseletét is. Mint mondta, már most biztosra lehet venni, hogy lesznek a magyar elnökségnek jól látható sikerei, például a közép-európai termőföld-moratóriumra vonatkozó kérdéskörben és talán tető alá kerül a horvát csatlakozási szerződés.

Előrelépéseket remél Orbán Viktor a keleti partnerség intézmények terén is, egyebek között a májusi budapesti csúcstalálkozón. Olyan terveket szeretne felállítani, amelyek az eddigi rendszert némileg átalakítják, országspecifikussá teszik. Az érintett hat országnak (Azerbajdzsán, Örményország, Ukrajna, Fehéroroszország, Moldova, Grúzia) ugyanis nem ugyanarra van szüksége – vélte. Megismételte, hogy jól együtt kell működni a jelenlegi belga és a magyart követő lengyel elnökséggel is.

Orbán Viktor bejelentette, hogy a magyar elnökség kezdete előtt látogatást tesz mind a 26 többi tagállam vezetőjénél, a keleti partnerországok vezetőinél, tárgyal az európai parlamenti frakcióvezetőkkel, illetve „minden szereplővel, aki a magyar elnökség alatt valamilyen ügyben befolyással, súllyal bír”. Mint mondta, e folyamat keretében most találkozott például a luxemburgi miniszterelnökkel és a liberális frakció vezetőjével. Januárban, az elnökség átvétele után ugyancsak egyeztet valamennyi tagország kormányával – tette hozzá.



Fotó: Burger Barna


A jövendőbeli Magyarország ütközik össze a régi szabályokkal

Orbán Viktor kiállt az Alkotmánybíróság jogkörének megváltoztatását célzó javaslat mellett. „Nem az emberek igazságérzetét kell megváltoztatni, hanem azokat a régi szabályokat, amelyekbe beleütközünk” – mondta a kormányfő pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján az MTI ezzel kapcsolatos kérdésére. Szerinte a konfliktus lényege a jövendőbeli Magyarország összeütközése a régi szabályokkal. „Az egyik oldalon van az emberek igazságérzete, amely szerint a jövőben már nem lehet azt csinálni, ami eddig ment, vagyis hogy indokolatlanul magas és elfogadhatatlan mértékű végkielégítéseket fizetnek ki, ráadásul olyanoknak is, akik felelősek az ország tönkretételéért. Ugyanakkor itt áll a régi alkotmány, és az Alkotmánybíróság nem tehet mást, mint hogy a régi, ideiglenes alkotmány alapján minősíti a kormány indítványait” – mondta.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy teljes mellszélességgel támogatja a kezdeményezést, mert az igazságérzetnek ad elsőbbséget. „Tulajdonképpen köszönettel tartozunk az Alkotmánybíróságnak, hogy ezt a konfliktust nyilvánvalóvá tette” – jelentette ki, és leszögezte: a konfliktust nem tudják másként feloldani, mint a szóban forgó parlamenti kezdeményezéssel. Szerinte az új alkotmány elfogadásáig még számítani kell ilyen konfliktusokra. Utalt arra, hogy megtámadtak az Alkotmánybíróság előtt több más, „az új Magyarországhoz tartozó” intézkedést, így a bankadót, a krízisadót.

„Meg fogunk változtatni jó néhány dolgot” – tette hozzá, és úgy vélekedett: amikor jövő tavasszal, valószínűleg áprilisban új alkotmánya lesz az országnak, akkor megszűnnek majd az ilyen összeütközések. A miniszterelnök utalt saját október 23-i beszédére, és kifejtette: amikor abban arról szólt, hogy egy évük van, azt úgy értette, hogy ez alatt a nagyjából egy év alatt – a jövő év végére – az új alkotmány mellett meg kell születniük az abból következő sarkalatos törvényeknek is, és az a mostaninál harmonikusabb helyzetet teremt majd.

Orbán kitért arra, hogy olyan esetekben, amikor „nem az elit pénz- és pozícióvédelméhez tartozó” kritikákról van szó, ott egyenként kell kezelni a helyzetet. Megemlítette, hogy nem csupán 10-20-30 milliós végkielégítések vannak. Szerinte az államigazgatásból nem kell elküldeni senkit. A tapasztalt emberek munkájára szükség van, bár „lehet, hogy nem ott, ahol eddig dolgoztak” – mondta. „Miért kellene elküldeni 20-30-40 éves tapasztalattal rendelkező pedagógusokat?” – tette fel a kérdést. Megjegyezte, hogy ennek szellemében fog utasítást kiadni az államigazgatásban, ha a pedagógusok finanszírozása átkerül az államhoz.

Most nem tesszük szóvá szlovák nyelvtörvény alapján kirótt büntetéseket

Orbán Viktor most nem kívánja szóvá tenni a szlovák nyelvtörvény alapján az utóbbi napokban kirótt büntetéseket, mert megállapodott Iveta Radicová szlovák kormányfővel abban: december végéig a nyilvánosság előtt nem nevesítenek kétoldalú konfliktusokat – mondta Orbán Viktor újságírói kérdésre. Elismerte, hogy a probléma létezik, de hangsúlyozta: köti az a megállapodás, hogy kormányfői szinten nem szólalnak meg, akkor sem, ha volna rá okuk. „Most éppen lenne” – jegyezte meg. Orbán szerint most „hagyni kell a külügyminisztereket meg a lejjebb lévő szinteket dolgozni”. „Bizalomépítési szakaszban vagyunk ” – érvelt amellett, hogy most nem lenne helyes, ha szóvá tenné az ügyet.

(MTI)

http://www.mno.hu/portal/745327