MIÉP Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYE

Balsai István keddi, budapesti sajtótájékoztatóján ismertette részjelentését a 2006. szeptember 17. és október 24. közötti napokban a fővárosban történt rendőri intézkedésekről, valamint a politikai és büntetőjogi felelősök azonosításának vizsgálatáról. A miniszterelnöki megbízott azt mondta, ha még a hiányzó, elsősorban nemzetbiztonsági dokumentumokat beszerzik, „a napnál világosabb lesz az, hogy Gyurcsány Ferenccel szemben is el kell rendelni a nyomozást, és meg kell állapítani a felelősségét”. Közölte: olyan konkrét dokumentum, amely „fogást” jelentene Gyurcsány Ferencen, jelenleg nem áll rendelkezésükre. Megállapításukra logikai következtetések alapján jutottak.

Arra a kérdésre, hogy a volt kormányfőn kívül van-e olyan konkrét személy, akivel szemben nyomozás elrendelését tartanák kívánatosnak, Balsai István válaszában Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitányt, az ő közbiztonsági helyettesét, Lapid Lajost, Szabadfi Árpád akkori országos rendőrfőkapitány-helyettest és Dobozi Józsefet, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) akkori parancsnokát említette. Hangsúlyozta azonban, sem ő, sem a munkatársai nem nyomozó hatóság. (A részjelentés szerint „a rendőrparancsnoki hierarchia konkrét személyei ellen nyomozás elrendelésére az elöljárói intézkedés elmulasztása katonai bűncselekményének alapos gyanúja képezhet reális alapot”.)

Eredménytelen nyomozások

Orbán Viktor kormányfő megbízottja emlékeztetett, a 2006. őszi események ügyében elrendelt nyomozások nem vezettek eredményre. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, újra kell majd indítani az eljárásokat, a cselekmények nem évültek el. Jelentős dokumentáció áll rendelkezésükre – jegyezte meg.

Balsai István külön ismertette a Rebisz 2006. október 23-i lőszerfelhasználását. Eszerint felhasználtak 1164 könnyfakasztó gránátot, az egyik típusú indítólőszerből 1902 darabot, csaknem 1200 gumilövedéket, valamint 581 darab vadásztöltényt és tíz kombinált hang-fény gránátot. A rendőri fellépés 2006. október 23-án reggeltől kezdve jogellenes volt – fűzte hozzá.

Kritikán aluli volt a bíróságok hozzáállása

Bírálta a büntetés-végrehajtás és a bíróságok akkori működését is. Utóbbival kapcsolatban a részjelentés kiosztott kivonata úgy fogalmaz: a közterületeken elfogott civil személyek ellen indított eljárások törvényes alapjai aggályosak. A politikus példaként említette azt, hogy az elsőfokú eljárásokban előzetes letartóztatásba helyezett 147 ember ügyében másodfokon 144 esetben változtattak – enyhítettek – a döntésen. „Nekem nem tisztem mint országgyűlési képviselőnek a bíróság (...) működésébe beleszólni, de az elgondolkoztató, hogy 147 esetből 144-szer tévednek” – mondta, majd idézte a Fővárosi Bíróság büntetőkollégiuma vezetőjének, Frech Ágnesnek a korábbi nyilatkozatát, amely szerint a nyomozási bírák a tömegesen érkező ügyek nyomása, a helyzet különlegessége okán azt érzékelték, hogy a társadalmi rend helyreállítása érdekében a bíróságnak is tennie kell valamit. „Ilyen típusú bírósági okfejtésre nagyon régen, 1956 után a népbíróság előtt került sor” – reagált Balsai István. Megerősítette azt a korábbi álláspontjukat, amely szerint kritikán aluli volt a bíróságok hozzáállása az ügyekhez.

(MTI)

http://www.mno.hu/portal/743297