MIÉP Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYE

A miniszterelnök az alakuló ülésen elmondott beszédében azt mondta, az emberek az önkormányzati választáson világos döntést hoztak: Budapesten változásra van szükség, új korszaknak kell kezdődnie a főváros történetében.

Az ország ma azt várja a fővárostól és annak új vezetésétől – folytatta –, hogy álljon a változtatás élére, járjon élen a múlt hibáinak felszámolásában, a felelősség kivizsgálásában, a felelősök számonkérésében és az új, közérdekre, együttműködésre alapuló rendszer építésében. Vége annak, hogy Budapest a botrányok városa, ahol a legsúlyosabb visszaélések történnek – hangsúlyozta Orbán Viktor. „A züllésbe fordult hanyatlás korszakát le kell zárni, a felelősöket meg kell nevezni és el kell számoltatni” – emelte ki, megjegyezve, hogy ha következmények nélkül marad mindaz, ami az elmúlt években történt, a budapestiek méltán fogják azt gondolni, ugyanaz megy tovább.

Nagy várakozás

A kormányfő szerint a fővárosi képviselők vissza nem térő lehetőség előtt állnak, nagy fába vágták a fejszéjüket, súlyos felelősséget vettek a nyakukba. Ez különösen igaz az új főpolgármesterre, Tarlós Istvánra – tette hozzá. A miniszterelnök szerint az egész ország nagy várakozással tekint most Budapestre, a fővárostól ugyanis az emberek mindig azt várják, hogy iránytű legyen, Budapest azonban az elmúlt húsz évben nem tudott irányt mutatni, talán azért, mert időnként még azt sem tudta pontosan, kicsoda is valójában. Szerinte a legtermészetesebb válasz sikkadt el, az, hogy Budapest a magyar nemzet fővárosa, „és mint ilyen, a Kárpát-medence természetes központja, hovatovább a magyarok büszkesége”.

A magyarok büszkék akarnak lenni a fővárosukra, s nemcsak azt várják az új vezetéstől, hogy a főváros megváltozzon, hanem azt is, hogy a változás élére álljon – vélekedett Orbán Viktor, aki szerint ez nagy és komoly munka lesz, mert hatalmas káoszban kell rendet tenni. „A nemzeti ügyek kormánya támogatni fogja önöket, támogatni fogja Budapestet abban, hogy a változtatás éllovasa legyen. (...) Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!” – zárta szavait a kormányfő.

Radikális intézkedésekre lehet szükség

Egyáltalán nem biztos, hogy finanszírozható a főváros 2011-ben – mondta Tarlós István (Fidesz–KDNP) főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén pénteken. Közölte: előző nap kapta meg Kocsis Istvánnak, a BKV vezérigazgatójának a jelentését, amely szerint a közlekedési cég külső-belső adósságállománya eléri a 800 milliárd forintot, és „ez a helyzet majdnem kezelhetetlen”. Mint mondta, ezért kérni kell az Állami Számvevőszéket, hogy állapítsa meg, finanszírozható-e a város. Erről Orbán Viktor miniszterelnökkel is egyeztetnek majd.

Gyors változásokra van kilátás – szögezte le, hozzátéve: elképzelhető, hogy szükség lesz „egy-két radikális intézkedésre”, ezeket azonban – mint mondta – határozottan, de „emberi módon” fogják megtenni. Hangsúlyozta: együttműködő, határozott, gyors munkára szánták el magukat, amihez kéri az ellenzék segítségét, támogatását is. „Azok főpolgármestere is leszek, ígérem, akik nem rám adták a szavazatukat” – tette hozzá. A főpolgármester emlékeztetett rá: az előző városvezetés „nem volt barátságos” velük mint ellenzékkel. Biztosította a mostani ellenzéki képviselőket arról, hogy emberszámba veszik őket, és elhiszik, hogy ők is a városért kívánnak tenni. Jelezte: nem fogják őket kiszorítani a városvezetésből, ahogyan azt velük tették az előző négy évben.

„Aki becsületesen végezte a munkáját, annak nincs félnivalója”

Felidézte: programját egy évvel ezelőtt Orbán Viktor miniszterelnökkel együtt mutatta be, ennek a programnak a fő elemei, „hívószavai” a rend, esély, szolidaritás, és ezt – hangsúlyozta – komolyan is gondolják. Kitért a Főpolgármesteri Hivatalra is: úgy fogalmazott, a hivatalnak el kell köszönnie „a mindennapos politikai elvárásnak megfelelés kényszerétől”, és a hivatal tevékenységét szakmai irányba kell eltolni, vagyis a hivatalnak nem politikai, hanem szakmai alapon kell dolgoznia. Mint mondta, nem állítja, hogy a hivatalban nem lesznek a vezetői posztokon változások, nem állítja, hogy mindenki dolgozhat „a felduzzasztott hivatalban”, de aki becsületesen végezte a munkáját, annak nincs félnivalója.

Jelezte: érvényesíteni kívánják saját értékrendjüket, de úgy, hogy az ellenzék szempontjait is figyelembe veszik. Mint mondta, nyilván lesznek „ütközőpontok”, olyan szavazások, amelyeknél nem fognak egyetérteni a kormánypárti és az ellenzéki képviselők, de „kell, hogy közös pontok legyenek” a munkában. A városirányítás pragmatikus feladat, itt a politikai szempontok kevésbé dominálnak, mint a parlamentben – fogalmazott. A főpolgármester jelezte: a közgyűléseket – az ünnepi ülések kivételével – nem az új városháza dísztermében tartják majd, hanem „visszaviszik” a városházára.

A jövő hét elején tárgyal Orbán és Tarlós

Orbán Viktor miniszterelnök a Tarlós István beszéde utáni szünetben hosszas beszélgetést folytatott a képviselőkkel, a közgyűlési díszteremből távozóban újságíróknak a BKV helyzetére vonatkozó kérdéseire azt mondta: Tarlós István a jövő hét elején várhatóan „a hóna alatt egy paksamétával” ellátogat a Miniszterelnökségre, és majd akkor megnézik, mit lehet tenni. Mint fogalmazott, ebben a pillanatban, a számok ismerete nélkül csak az egyértelmű elkötelezettségüket, a jó szándékukat és a segíteni akarásukat tudják kifejezni.

Azt hangoztatta, Budapest az ország fővárosa, ezért Budapestnek nem egyszerűen csak élnie, működnie kell, hanem fel is kell lendülnie. Ennek a feltételeit fogjuk megbeszélni a főpolgármesterrel, és reményeink szerint közös erővel úrrá tudunk lenni a „jelentős” nehézségeken – fűzte hozzá a miniszterelnök.

33 képviselő

A Fővárosi Közgyűlést – a korábbi 66 helyett – 33 képviselő és a főpolgármester alkotja. Mivel Staudt Gábor (Jobbik) lemondott, a helyére kerülő képviselő pedig még nem vette át a mandátumát, 32 képviselő és a főpolgármester tett esküt pénteken. Az október 3-i választás után a közgyűlésben a Fidesz–KDNP-nek a főpolgármesterrel együtt 18, az MSZP-nek 10, a Jobbiknak és az LMP-nek 3-3 mandátuma van.

Az alakuló ülésen az új városháza dísztermét zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők, a fővárosi cégek vezetői és az újságírók. Az ülésen nem lehetett látni Demszky Gábor korábbi főpolgármestert.

„Súlyos örökség”

Az alakuló ülést Kaltenbach Jenő (LMP) korelnök vezette. Az ülés kezdetén a képviselők egyperces, néma felállással emlékeztek az iszapkatasztrófa áldozataira. Kaltenbach Jenő szerint egyszerre magasztos és nehéz a feladat, amire a képviselők vállalkoztak, „nehéz, mert aligha tagadható, súlyos örökséget vállalunk magunkra” – tette hozzá. Mint fogalmazott, a választók elvárásainak csak akkor felelnek meg, ha minden fontos döntést az ő tudtukkal hoznak meg, ezért olyan nyílttá kell tenni a testület ülését, amennyire csak lehet. Vissza kell adni a budapestiek hitét abban, hogy a közgyűlés nem saját magáért dolgozik – jelentette ki.

A képviselők esküje után Tarlós István tett főpolgármesteri esküt, amelyet hosszú taps kísért. Ezután a főpolgármester elfoglalta helyét a pulpituson a miniszterelnökkel együtt, majd Orbán Viktor beszédet mondott az új közgyűlés előtt.

(MTI) Küldés e-mailben| Szóljon hozzá a fórumban| Nyomta