MIÉP Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYE

Mindkét fagyott világot elsősorban nitrogénjég borítja – jelentette be egy kutatócsapat. Az eredmények segíthetnek a csillagászoknak jobban megismerni a Naprendszer külső részének történetét.

William Grundy, a Lowell Obszervatórium szakembere, közleményében leírta, „az Erisz és a Plútó tulajdonságainak felmérésével, majd összehasonlításával és szembeállításával jobban megismerhetjük, a külső Naprendszer bolygói, miként alakultak ki, majd fejlődtek az utóbbi 4,5 milliárd évben.” A kutatócsapat eredményeit az Amerikai Csillagászati Társaság jelenlegi ülésén ismertette Pasadenában.

A 2005-ben, Michael Brown, a Caltech kutatója által felfedezett Erisznek egyetlen ismert holdja van, a Düsznomia. Az Erisz nagyobb a Plútónál – körülbelül 2581 kilométer átmérőjű a 2306 kilométeres törpebolygóhoz képest – és mintegy 27 százalékkal nehezebb. Az Erisz nagysága kényszerítette a csillagászokat arra, hogy megfosszák a Plútót bolygó mivoltától, és „törpeplanétává” nevezzék át 2006-ban.

Az ezt követő vita szinte megfelelővé is teszi az Erisz nevét. Erisz ugyanis a viszály görög istennője, aki féltékenységet és irigységet keltett az istennők között, mely végül a trójai háború kitöréséhez vezetett. Az Erisz 15 milliárd kilométeres távolságban kering a Nap körül, így kétszer olyan távol van, mint a Plútó. Grundy és csapata összehasonlító módszert alkalmazott, hogy meghatározza, miből is áll az Erisz felszíne.

Az Észak-Arizonai Egyetem laboratóriumában, jégmintákat növesztettek metán, nitrogén, argon, metán-nitrogén és metán-argon elegyekből egy vákuumkamrában, mínusz 234 fokos hőmérsékleten, mely az Erisz és a Plútó fagyos felszínét volt hivatva imitálni. A mintákon áthatoló fény felfedte bizonyos molekulák és atomok „kémiai ujjlenyomatát”, melyeket aztán összehasonlítottak az Erisz és a Plútó felszínéről visszavert napfény teleszkópos megfigyeléseivel.

Fotó: NASA 

„Az asztronómiai és laboratóriumi adatok kombinálásával kiderült, hogy az Erisz jeges felszínének mintegy 90 százaléka nitrogénjégből, míg 10 százaléka metánjégből áll, mely nem is különbözik a Plútótól” – mondja David Cornelison, a Missouri Állami Egyetem kutatója.

A kutatók elmondása szerint, az ilyen „jéglabor” intézetek igen ritkák. „Csak néhány ilyen laboratórium van a világon” – mondja Stephen Tegler, az Észak-Arizonai egyetem szakembere. „A jeges törpeplanéták felszínének tanulmányozásával azt reméljük, hogy jobban megismerjük azokat a folyamatokat, melyek kihatással vannak felszínükre.” A kutatást publikációra terjesztették be az Astrophysical Journalhoz.

Michael Brown, az Erisz felfedezője szeirnt, csak akkor tudják majd megerősíteni a spektroszkopikus elemzést, ha közelebbről is megvizsgálnak egy törpebolygót. Szerencsére erre 2015-ben sor került, amikor a NASA New Horizon szondája elhalad a Plútó mellett. Ami az Eriszt illeti, ott sokkal tovább kell várni egy szonda általi megerősítésre.

(Space.com/DiscoveryNews)

http://www.mno.hu/portal/741716