MIÉP Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYE

A nemzetbiztonsági bizottság ellenőrzési albizottságának keddi meghallgatásán megerősödött a gyanú, hogy a Gyurcsány-kormány idején Szilvásy György pártpolitikai célokra használta a titkosszolgálatot.

Az albizottság fideszes elnöke a zárt ülés utáni sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Szilvásyék azzal riogattak, hogy a számítástechnikai rendszerekbe illetéktelenek betörtek és fontos információkat vittek el. Csakhogy kiderült, hogy aki betört, azt a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) foglalkoztatta, és ezt a személyt Szilvásy György mutatta be a titkosszolgálatnak.

Ezt az embert a Nemzetbiztonsági Hivatal rendszeresen foglalkoztatta és több alkalommal jelentős összegeket fizetett neki. Az ülésen Szilvásy György, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító volt tárca nélküli miniszter elismerte, hogy az ominózus személyt valóban ő mutatta be a titkosszolgálatnak.

 A szóban forgó személy a számítástechnikai betörésből származó iratokat az NBH-nak és MSZP-s politikusoknak juttatta el, több szocialista politikussal személyesen találkozott, Szilvásy Györggyel mintegy öt alkalommal. A rendelkezésükre álló iratokból az is kiderült, hogy még a parlament számítástechnikai rendszerébe is betört.

Ráadásul a parlamenti rendszerbe történt behatolás tényéről az NBH-nál fellelhető dokumentumokból értesültek. Szilvásy György a meghallgatáson végül bevallotta, hogy ismerte a betörések elkövetőjét. Szilvásyt az így szerzett információk tartalmáról és összegzéséről tájékoztatták.

 Különösen érdekes csavart ad az ügynek Kovács Balázs, becenevén”baja” a warezkirály története. A ColdFusion Kft. egykori tulajdonosa rengeteg hazai spammel, azaz kéretlen elektronikus levéldömpinggel volt kapcsolatba hozható. Cége eldugott szervertermeiben elképesztő mennyiségű illegális adatot tárolt. Különösen sok ún. warez (jogvédett anyagok, programok, filmek, zenék) letöltésre alkalmas internetes oldalnak adott helyet budapesti szervertermeiben. Az ilyen oldalak nagyrészt emelt díjas SMS-sel történő előre fizetés után adnak jelszóval védett illegális hozzáférést az anyagokhoz.

Kovács, miközben folyamatosan bűncselekményeket követett el, saját elmondása szerint több titkos nyomozásban vett részt, a Nemzeti Nyomozó Irodával (NNI) együttműködve. Csakhogy éppen az NNI tartott razziát Kovács cégének központjában, miközben az Interpol gyermekpornográfia terjesztése miatt körözte. Kovács rejtélyes körülmények között menekült el az országból, miközben állítólag magával vitte a folyamatban lévő ügyek adatait: „… a magyar rendőrséggel nekünk alapvetően jó viszonyunk volt. Sok ügyben közreműködtünk, mint szakértők, volt, hogy operatív nyomozásban is részt vettünk… Egy tucat ügyben részt vettünk, nagyon sok szakértésünk volt. Minden itt van a notebookomon, persze titkosítva. Folyamatban lévő nyomozások, operatív megfigyelések adatai, sok minden, amiben benne voltunk. Olyan dolgokban is, amelyekről papír sem született. Én nem az az ember vagyok, aki szeretne nyomozásokat hátráltatni vagy ellehetetleníteni, de nem nagyon értem azt a problematikát sem, hogy az egyik oldalon a hatóság kéri a segítségünket, a másik oldalon pedig letartóztat mindenkit.” – nyilatkozta, miután elmenekült az országból.

A Kovács által emlegetett együttműködés valós, hiszen 2007. novemberében egy hasonló warezrazziában még a rendőrség oldalán, szakértőként vett részt, csakúgy mint M. János, aki korábban maga is részben a kollektív szerzői jogvédő szervezetek megbízásából dolgozott ilyen ügyeken. Részben igazságügyi informatikai szakértőként szerepelt a Mehmet-ügyben, Földesi-Szabó László, az Egy-másért Egymásért Alapítvány vámcsalással gyanúsított elnökének felkérésére.

Kovács jelentkezett az Index hírportálnál, hogy UD Zrt.-ügyben leleplező információkat adna el, de az Index nem volt hajlandó fizetni, majd 2009 júliusában holtan találták meg Romániában. Állítólag gyógyszer-túladagolással öngyilkos lett.

A szálak tehát összeérnek. A múlt héten már beszámoltunk a Mehmet-ügy sajátos összefüggéseiről Balóné Morvai Krisztina, a titkosszolgálatok, és az elmúlt 4 év kémregénybe illő szövedékéről. Most az egész tovább duzzad és az UD Zrt.-ügyön keresztül kirajzolódik a bűnszervezet hálózata.

Az UD Zrt. neve az úgynevezett adatgyűjtési üggyel kapcsolatban került a köztudatba. Az ügyben Laborc Sándor, a NBH akkori főigazgatója tett feljelentést még 2008. szeptember 10-én, lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés és más bűncselekmények gyanúja miatt.

A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) házkutatást tartott hat helyszínen, szervereket, adathordozókat foglalt le, majd magántitok jogosulatlan megismerése, államtitoksértés és számítógépes rendszer feltörése miatt eljárást indított ismeretlen tettes ellen. Ezen bűncselekmények ügyében 2009 nyarán megszüntették a nyomozást. Az UD Zrt. személyiségi jogi pert indított Laborc Sándor ellen.

Az UD Zrt.-üggyel összefüggésben a Központi Nyomozó Főügyészség júliusban személyes adatokkal történő visszaéléssel gyanúsította meg Tóth Károly volt szocialista országgyűlési képviselőt. A gyanú szerint az előző parlamenti ciklusban fideszes politikusok érintettségét bizonyítandó anyagok megszellőztetésében működött közre a lejáratás szándékával. A főügyészség közleménye szerint Tóth Károly a nemzetbiztonsági bizottság alelnökeként 2008. szeptember 25-én arra bírta rá Szilvásy Györgyöt, hogy a bizottság tagjai rendelkezésére bocsássa az NBH UD Zrt.-vel kapcsolatos, titkos információgyűjtéssel felvett, a feljelentéséhez mellékelt telefonbeszélgetés adatait.

Tóth Károly az ügyészségen a gyanúsítás ellen panasszal élt, majd megtagadta a vallomástételt. Az UD Zrt.-ügynek négy gyanúsítottja van: Dávid Ibolya, az MDF volt elnöke, Herényi Károly volt MDF-es politikus, Tóth Károly és Szilvásy György.

Az elmúlt nyolc év alatt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok működése során tapasztalható anomáliák feltárására alakított albizottság kedden hallgatta volna meg Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatóját, ő azonban nem ment el az ülésre.

Az albizottság úgy döntött, következő – jövő keddi – ülésén meghallgatja Laborc Sándort és elődjét, Galambos Lajost (aki nem mellesleg az Egy-másért Egymásért Alapítvány kuratóriumi tagja volt), és megpróbálja tisztázni, kik, milyen felhatalmazás alapján, hogyan használtak titkosszolgálati eszközöket.

Csorja Gergely

(Megjelent a Magyar Fórum 2010. szeptember 16-ai számában.)

http://www.miep.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=3678:szilvasy-mehmet-karcsika-oengyilkos-warezkiraly-balone-es-egyeb-gyanus-uegyek-a-kirajzolodo-bnszoevetkezet-tampontjai&catid=38:publicisztika&Itemid=60