MIÉP Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYE

Debreczeni József, Göncz Kinga, Bauer Tamás, Vitányi Iván, Molnár Csaba és Gyurcsány Ferenc értékelte a második Orbán-kormány első száz napját. A Fapados Szalon „live show”-ján az előadók beszédéből többek között megtudtuk, hogy egyszerre zajlik legitimációs hadjárat és fideszes büntetőexpedíció, és hogy Európában nem szokás akkora felhatalmazást kapni, mint amilyent most kapott az „abszolutista, autokrata magyar jobboldal”.Tizenkét vaskos, hatalmas oszlop. Ez a látvány fogadott az Eötvös 10. azon előadó termében, ahol többek között Gyurcsány Ferenc értékelte a második Orbán-kormány első száz napját. A masszív tartópillérek meg is nyugtattak: hiába, Balatonőszöd óta soha nem lehet tudni. A bukott miniszterelnök azon a 100 nap - Becsapott Magyarország című konferencián beszélt, amelyet a Fapados Szalon rendezett. A Táncsics Alapítvány által közel 10 millió forinttal kistafírozott szervezet a Mozgó Világ „live showjaként” határozza meg önmagát. A szervezők fontosnak tartották kiemeleni, hogy az első három megszólaló (Debreczeni József, Göncz Kinga és Bauer Tamás) értelmiségiként, elemzőként szólal fel, míg Vitányi Iván, Molnár Csaba és Gyurcsány viszont már politikusként.

Debreczeni a lövészárokban

A különbségtételnek nem volt sok értelme, Molnár Csaba világított rá később ennek miértjére: a politikusnak még ahhoz a keretekhez sem kell tartaniuk magukat, mint a szakembereknek, szabadabban beszélhetnek. Ami azt illeti, Debreczeni József sem fogta éppen vissza magát: szóhasználata alapján előadását leginkább egy lövészárokból leadott haditudósításnak lehetett betudni. A közíró meglátása szerint úgy áll ma Magyarországon minden „Orbán Viktor uralma alatt”, hogy „közismert módon foglalják el a köztársaság intézményeit” a „legitimációs hadjáratban”, és így a „szekuláris demokráciától eltérő politikai fundamentalizmus” kártékony hatásairól a „csúcsra járatott propagandagépezet” működésének köszönhetően még csak nem is csökken a kormánypártok népszerűsége. Debreczeni szerint ő helyesen gondolja azt, hogy a Fidesz egy szélsőséges párt, amely egy tőröl fakad a Jobbikkal. Az MDF egykori képviselője az LMP-t csak udvari ellenzékének tartja, de az MSZP-hez is volt néhány keresetlen szava: a kettős állampolgárság megszavazását végzetes hibának tartja. Beszédét Szolzsenyicennel zárta: a hazugságot csak erőszakkal lehet fenntartani, az erőszakot pedig hazugsággal. Az első sorban ott ült Gyurcsány Ferenc, az oszlopok pedig bírták a strapát, a födém is a helyén maradt.

Utána Göncz Kinga lépett a mikrofonhoz, aki EP-képviselőként arról számolt be

http://www.mno.hu/portal/735861

, hogy Brüsszelből milyennek látszik a Nemzeti Ügyek Kormányának működése. Arra is utalt a Gyurcsány-kormány volt külügyminisztere, hogy nem hivatalos beszélgetéseken Brüsszelben felmerült, „alkalmas-e Magyarország az Európai Unió soros elnöki tisztének betöltésére”. Beszédében legtöbbször informális egyeztetésekre és protokolláris eszmecserékre hivatkozott, így például elhangzott az is, hogy „Európában nem szokás ekkora felhatalmazáshoz jutni”, mint amilyenhez most a Fidesz-KDNP jutott. A nemzeti összetartás napját 100 éves visszafordulásnak nevezte az egykori külügyér, aki szerint a szlovák fél nagyon éretten reagált a Magyarország felől érkező „bántalmakra”. Közben mellettem egy kockás zakós úr horkolni, egy kordbársony nadrágos úr pedig álmában szuszogni kezdett. Az elemző értelmiségiek közül Bauer Tamás szólalt fel utoljára, aki a beszédét a kapitalizmus dicsőítésre, és a „növekedésalapú, magas belső fogyasztású” gazdaságpolitika, valamint a nyílt protekcionizmus ostorázására használta fel, védelmébe véve a Gyurcsány-korszak reformtörekvéseit. Beszédének drámai, apokaliptikus befejezésében a szocialistákat is megfeddte: szerinte a mai MSZP kizárólag jóléti ígéreteinél és számonkéréseinél több kell. Ma nincs olyan párt, amelyik képviselni a szabad gazdaságpolitikát, ezért létre kell hozni egy ilyet.

Felkért hozzászólóként Radnóti Sándor esztéta és Iványi Gábor metodista lelkész is megszólaltak. Előbbi annak adott hangot, hogy az országban ma igazán a jobboldali értelmiség lett becsapva, mert beigazolódtak a balliberális szerzők félelmei, Iványi Gábor pedig teológusként, zsebre tett kézzel a Történelem Uráról értekezett. Úgy látja, hogy a Fidesz ugyan kegyelemből kapta a hatalmat - „mert nem tett érte semmit” - de Istenre és akaratára hivatkozni csak a személyes üdvünk kérdésében lehet, politikai célokra nem lehet használni. Később megjegyezte: a gyűlölet politikája nem lehet isteni eredetű. Gyurcsány Ferenc még mindig a teremben tartózkodik, megnézem az oszlopokat, nem repedtek meg.

Abszolutista és autokrata

Következett a „politikus-blokk”, Vitányi Ivánnal. Erősen kezd: Magyarországon nem először jutott hatalomra az abszolutista, autoktrata jobboldal, amely ráadásul felhasználja a kádári örökséget – mondja a politikus, aki 1945-ben lépett be a Magyar Kommunista Pártba. Ám történelmi szükségszerűséget is lát a Rákosi-féle MDP-t is megjárt Vitányi: a magyar nép először győzheti le saját akaratából a jobboldali abszolutizmust. Voltak forradalmaink – sorolja: 1848, 1918, 1945, 1956 –, ám ezek rendre elbuktak. „Akik pedig az akasztófát ácsolták, később ők engedtek némi polgárosodást” - mondja. Önkritikaként, lábujjhegyre emelkedve, öklét rázva, kiabálva megjegyzi: nem tudtuk megállítani a forradalmak leverését, ezért történelmi lehetőség áll a baloldal előtt: meg kell akadályozni a jobboldali abszolutizmust.

Megálljt parancsolna Molnár Csaba egykori kancelláriaminiszter is, ám ő már narancsszínű bolsevizmusról, a Fidesz büntetőexpedíciójáról beszél és arról, hogy az „egyszemélyi kultuszt építő diktátorjelölt”, Orbán Viktor olyan eszméket hoz vissza, amiről húsz éve azt hittük, hogy eltűntek. Meglátása szerint a kormánypárt „hazaküldi” majd a hajléktalanokat és hadjáratot hirdet a kevésbé tehetősebbekkel szemben. Közben a jövőre elkészülő alkotmányt a keresztény kurzusokra jellemző politikai bálványimádással tömné tele, valami avítt Szent Korona-tannal és a mássággal szembeni intoleranciával. (Aggódva figyelem az oszlopokat.) Molnár azzal folytatja, hogy a baloldal nem bújhat már folyóiratok és elemzések mögé, politizálnia kell. „A demokrata legfőbb elve a következetesség – így a gyurcsányista politikus – ezért ennek jegyében közli: nincs kompromisszum a jobboldallal, amelynek nem másolható a hatalomépítési technikája sem. A közel egy levegővel, népbiztosi hevülettel elmondott beszéd után az oszlopok még mindig stabilak. De Gyurcsány csak most jön.

A 89-es ex-KISZ-es

Remek beszéd volt – méltatja Molnárt az országgyűlési képviselő, aki „szenvedélyességét” ezúttal kötcsei nyaralójában vagy a Szemlőhegy utcai villájában hagyta. Sőt: közli, hogy az Orbán-kormányt sem akarja szapulni. Azzal sem akar foglalkozni meg fog-e bukni a nemzeti ügyek kormánya. Gyurcsányt az érdekli: kire fognak szavazni majd Orbánék ellenében? A Kommunista Ifjúsági Szövetség egykori vezetője önmagát 89-es demokratának, magyar hazafinak minősítette. Vele és táborával szemben állnak a „11-esek”: azok, akik 2011-ben új alkotmányt szeretnének készíteni. Legfontosabb értéknek a szabadságot nevezte Gyurcsány, és olyan nyugatos országot képzel el, amelyben polgárok vannak, nem alattvalók, és gazdaságát a „sokszor utált, ronda kapitalizmus határozza meg, mert nincs jobb”. Innen már tulajdonképpen az MSZP-nek beszélt: mást kíván a haza, mint a választópolgárok – állította. Önkritikát gyakorolva beismerte, hogy a baloldalon is hajlamosak időnként jobban meghallani a választótábor hangját.

Kaptunk ezzel egy újabb képletet Őszödre is: ott a szocialisták maguk között beismerték, hogy micsoda baj az, ha nem a haza érdekét tartja szem előtt a kormány, hanem a választókra hallgat. Rengeteget kibírnak ezek az oszlopok – tűnődtem. Innentől kezdve pedig a jelentőségteljes csehovi csendeket tart a szónok, ilyenkor közelítenek is rá a kamerák: hátha fontos dolgok hangzanak el. S lőn: népszavazás kell a majdan elkészülő alkotmányról, rendszerváltás kell az MSZP-ben, fel akarunk készülni és kormányozni akarjuk az országot. A vakuk kattannak, a taps ütemes és nem akar megszűnni. Egyenként köszönöm meg a tizenkét oszlopoknak a balesetmentes délelőttöt.

Kint még Radnóti Sándor kellemes szivarfüstjében kvaterkázik a progresszív értelmiség és a média. Közben – ezúttal már testőrök nélkül – elviharzik Molnár Csabával és Gréczy Zsolttal Gyurcsány Ferenc. Fotósok és újságírók állják körül, záporoznak a kérdések. Az ex-miniszterelnök blogger egyik rajongója fel is csattan: nem értem, miért kell így rámászni szegényre? Egy biztos: ha igaz, amit Gyurcsány mondott, nevesül, hogy most egy ideig nem fog megszólalni, akkor rámászni sem fognak.

Ha igaz.