MIÉP Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYE

2010 tavasza az utópiák alkonyát jelentette, lezárult a 20. század, megfeneklett a legutolsó baloldali utópiaépítési kísérlet a valóság zátonyán. Bekövetkezett az, hogy egy nemzeti egység jött létre, amelyben százezerszám vannak olyanok, akik még sohasem szavaztak a jobboldalra – fejtette ki kötcsei előadásában Orbán Viktor miniszterelnök. Szerinte a baloldal politikájának középpontjában mindig is az utópia állt. A 20. század második felében a politikai mellett kialakult a gazdasági utópia is, tehát a piac mindenhatóságának hirdetése. Ez aztán a kilencvenes évek közepén találkozott a politikai utópiával és különös elegyet hozott létre. Ez lett a clintoni és blairi „harmadik út” politikája. „Ennek együgyű utánzatával kilincselt nálunk nyolc éven keresztül a szociálliberális kormányzat” – jelentette ki.
Mindezzel szemben nekünk a valóság politikáját kell meghirdetnünk. Nem egyszerűen a választásokat kell megnyerni, hanem egy valóságra épülő, új Magyarországot, új hatalompolitikai rendszert kell megvalósítani – jelentette ki a miniszterelnök, aki szerint életük legnagyobb kihívása előtt állnak. Mint kifejtette, az új politika kétharmados többsége mögött a polgári középosztály és az alacsonyabb státuszú tömegek szövetsége áll. Ez Orbán Viktor szerint a szociális népszavazással jött létre.

Mint mondta, ezt a szövetséget fenn kell tartani, miközben át kell építeni az egész gazdasági rendszert, s ezermilliárdokat kell kivonni a gazdaságból, hogy az adósságokat törleszteni tudják. „Ezen a keskeny pallón kell átmennünk” – jegyezte meg. A kormány gazdaságpolitikájának középpontjában nem a költségvetési hiány, hanem a munkahelyteremtés áll. Szerinte a költségvetési hiány kérdése is fontos, de az áttörésének nincs értelme, ez nagyobb kárt okozna, mint hasznot.

A Fidesz–KDNP önkormányzati választásokon való szereplésének is a valóságról kell szólnia, nem az ígérgetésről, a hitegetésről. Ennek eredménye megmutatja, hogy az áprilisban hozzájuk csatlakozott baloldali szavazókból mennyi maradt a nemzeti egységen belül és mennyien bizonytalanodtak el. Hangsúlyozta azt is, hogy a 2011-es költségvetésnek is a valóságot kell tükröznie. „Akármennyi vita is kíséri majd, a költségvetésben minden fontos lépést meg kell tennünk, amely a gazdasági növekedés beindításához szükséges. Ez egy évvel később már késő lenne” – jelentette ki.

Kiemelte, az új Széchenyi-tervet is. Ennek kapcsán azt mondta, a kormány olyan vállalkozásoknak is lehetőséget kíván biztosítani, amelyek eddig nem kaptak. A programnak munkahelyeket, új üzemeket köszönhetünk majd.

Az új alkotmány kapcsán arról beszélt, hogy a valóság értékeire kell épülnie, amit a gazdagabb és a szegényebb rétegek ugyanúgy magukénak tudnak. Az új alkotmányt 2011 tavaszán el kell fogadni. „Óriási feladat lesz” – mondta. A legfontosabb feladatok között említette a jövő évi uniós elnökséget is.

Kérdésre válaszolva elmondta, nem egykulcsos adót, hanem minden idők legalacsonyabb adókulcsát vezetik be. Mint kifejtette, ezzel senki nem jár majd rosszabbul: az alacsonyabb keresetűek fizetésükből sokkal kevesebbet adóznak majd, mint a gazdagabbak. Elmondta, a nemzeti bank, a mostani vezetőjével az élen kampányt folytatott a devizában történő eladósodás mellett. Azokat a bankokat nyomás alá helyezték, amelyek nem akartak ebben részt venni. Szerinte a nemzeti bank vezetését és elnökét a legsúlyosabb szociális, politikai felelősség terheli a mostani helyzetért. Arról is beszélt, meghosszabbíthatják az áprilisig szóló kilakoltatási moratóriumot, lehetővé teszik az előtörlesztést és pénzügyi konstrukciókat ajánlanak fel a hitelezőknek és a hiteleseknek is.