MIÉP Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYE

Az államtitkár megjegyezte: a zárszámadási törvényjavaslat idevonatkozó számadatai az egyházi szakértők és a Nemzetgazdasági Minisztérium szakértőinek szakmai egyeztetése alapján jöttek létre. Ennek eredményeként idén a 2009-re vonatkozó egyházi közoktatási kiegészítő normatíva 757 millió forint lesz, illetve 1 milliárd 17 millió forintot kapnak az egyházak szociális intézményeik kiegészítő normatívájaként.

Állami finanszírozás lesz a közoktatásban

Szászfalvi László kiemelte: a közoktatási rendszer „stabil, kiszámítható állami finanszírozásra” való átállításáig is a kormány az állami és az önkormányzati intézményekkel egyenrangúan támogatja majd az egyházi közoktatási intézményeket, s ez már a jövő évi költségvetésben megmutatkozik.

A kormányzat egy bizonyos ütemezési terv szerint az állami finanszírozást szeretné bevezetni a közoktatási rendszerben, „és ez nyilván érinti majd az egyházi fenntartású oktatási intézményeket is”. A részleteket azonban még az egyházi szakértőkkel egyeztetni kell – jegyezte meg.

A vatikáni szerződést és az egyházi törvényt is felülvizsgálják

Az egyházügyi államtitkár megemlítette: a szeptember–október folyamán összehívandó vatikáni–magyar vegyes bizottság egyik legfontosabb témája az egyházak, illetve az egyházi intézmények finanszírozása lesz, ezeket a kérdéseket részletesen elemzik majd. „Reménység szerint konszenzusra tudunk jutni egymással” – tette hozzá.

A vegyes bizottság témája lesz továbbá, hogy „közösen vonjuk le a konzekvenciákat” a vatikáni szerződés megkötése, a 1997 utáni évek tapasztalatai alapján. Végig kell gondolni, hogy miként érvényesült a vatikáni szerződés az elmúlt nyolc év szocialista kormányzása alatt – mondta.

Szászfalvi László közölte: a vatikáni–magyar vegyes bizottság ülésein hangsúlyos lesz az 1990-ben meghozott, a lelkiismereti és vallásszabadságról, illetve az egyházakról szóló törvény felülvizsgálatának kérdése is, mert „nyilván érinti a vatikáni szerződés az egyházi törvény felülvizsgálatát”.

Vége lesz a „bizniszegyházaknak”?

Ehhez kapcsolódóan elmondta: nagyon sok minden idejétmúlt az 1990-ben hozott törvényben. A legfontosabb feladat az, hogy „le kell zárni a lehetőséget az úgynevezett bizniszegyházak előtt, amelyeket nem a hitéleti tevékenységre hoztak létre, hanem spekulációs céllal arra, hogy miként használják ki a kiskapukat, és hogyan éljenek vissza a törvény adta lehetőségekkel”. Magyarországon „példátlanul alacsony számhoz”, száz főhöz kötik az egyház megalapításának kritériumát, ugyanez a szám például Ausztriában 10 ezer fő – mondta.

Salátatörvénnyel számolják föl a diszkriminációt

A leendő új egyházi törvényt azonban feltétlenül a később megszavazandó új alkotmánnyal kell összhangba hozni. Ehhez „hosszú és nagyon kemény munka szükséges”, folyamatosan egyeztetni kell a történelmi és az intézményfenntartó felekezetekkel – hívta fel a figyelmet. Októberben egyébként az államtitkárság egy „salátatörvény”-javaslatot is tervez benyújtani az Országgyűlésnek, amelyben az egyházakat érintő, „a szocialista kormányok alatt létrejött diszkriminációt” igyekeznek felszámolni.

Az Orbán Viktor miniszterelnök és a történelmi egyházak vezetői között tervezett találkozóról azt mondta: az időpontot egyeztetik, bíznak benne, hogy még szeptemberben megvalósul a tárgyalás. Ezen ugyanazok a témák kerülnek majd elő, amelyeket a vatikáni–magyar vegyes bizottságban terveznek.

(MTI)