MIÉP Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYE

Nem csitul a WikiLeaks-ügy, már az amerikai védelmi miniszter és a hadsereg „főkatonája” is véleményt formált, nem beszélve azokról, akik a dokumentumban foglaltakra hivatkozva estek neki az azokban „meggyanúsított” Pakisztánnak.

„A nyugati szövetségesek képesek lennének csapást mérni a pakisztáni tálib támaszpontokra, a kérdés csak az, hogy ezt miért nem teszik meg” – Hamid Karzai afgán elnök – országa állampolgárainak biztonsága felett érzett aggodalma mellett – ezt olvasta ki a nyilvánosságra hozott háborús dokumentumokból, amelyben, más mellett, azzal vádolták meg az iszlámábádi titkosszolgálatokat, hogy – sokat hangoztatott Nyugat-barát politikájuk dacára – együttműködtek a tálibokkal is. Karzai szavait kötelező replika követte: „Nem látunk okot az efféle megjegyzésekre” – így a pakisztáni külügy, amely emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt két évben milyen szorosan együttműködtek Kabullal a terrorizmus visszaszorításában.

Így vélik az Egyesült Államokban is, ahol össztűz alá vették az iratokat feltáró WikiLeakst, a botrányt pedig némelyek már a Pentagon-ügyiratok­hoz hasonlítják, amelyek annak idején – a Johnson-kormányzat hazugságainak felfedésével – alapvető kétségeket támasztottak a vietnami háborúval kapcsolatban.

„Meg kell találnunk a felelősöket, mert a dokumentumok nem tükrözik az amerikai politikát, veszélybe sodorják katonáinkat, és a szövetségeseinkkel ápolt kapcsolatot is károsan befolyásolják” – vélte Robert Gates amerikai védelmi miniszter. A botrányt kirobbantó portált gründoló Julian Assange szerint viszont az iratok nem jelentenek veszélyt, mivel a legutolsó is 2009-ből való. „Állíthat akármit, Assange kezéhez már így is vér tapad. Bárki bírálhatja azt, amit és ahogy csinálunk, de ennél ne menjen messzebbre, csak azért, mert úgy érzi, hogy véleményt kell alkotnia” – mondta Michael Mullen tengernagy, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke a történtek következményeire utalva.

Eközben a dokumentumok megszerzésével vádolt őrvezető, a 22 éves Bradley Manning továbbra is a priccsen ül, várva, hogy vádat emelnek-e ellene. A gyanú szerint az egykor – titkosszolgálati elemzőként – Irakban szolgáló Manning nyolcszor törte fel a hadsereg minősített biztonságú internetes rendszerét, innen tölthette le és továbbíthatta a több tízezer titkos iratot.

Vörös Szabolcs

Kép:

http://www.magyarhirlap.hu/kulfold/meddig_szivarog.html