MIÉP Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYE

Duray Miklós a felvidek.ma szlovákiai magyar hírportálnak a hét végén elmondta: már évekkel ezelőtt felmerült, hogy speciális szeminárium keretében tanítana a Nyugat-Magyarországi Egyetemen, és úgy tűnik, szeptembertől megvalósulhat ez a terv.

A társadalomtudományi szak keretében a Kárpát-medencei magyarság társadalmi és politikai helyzetét, a Trianontól napjainkig tartó fejlődés irányvonalát szeretné közelebbről megismertetni a hallgatókkal.

A Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME) soproni székhellyel működő magyarországi állami felsőoktatási intézmény. Az egyetem Szombathelyen, Győrben, Mosonmagyaróváron és Székesfehérváron is működtet karokat.

Duray már dolgozik előadásai vázlatain. Egyetemi tevékenységének kezdete attól függ, mikorra készül el ezekkel a jegyzetekkel.

A pozsonyi TASR hírügynökségnek adott nyilatkozatában a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) volt stratégiai alelnöke és volt parlamenti képviselője elmondta, hogy vannak más megkezdett munkái, tehát el kell döntenie, előbb ezeket fejezi be, s csak aztán kezd-e tanítani, vagy párhuzamosan csinálja a kettőt. Hozzátette, hogy már tárgyal az iskolával előadói munkájáról, s belépése "eléggé reális".

Duray Miklós végzettsége szerint geológus.

Nem hagyta az iskolát – bebörtönözték

Duray, aki az 1989-es rendszerváltás előtt a szlovákiai magyar ellenzék legismertebb személyisége volt, tevékenységéért zaklatták, börtönbüntetésre ítélték. a 70-es, 80-as években a felvidéki magyar iskolák bezárása ellen harcolt: statisztikákatállított össze az egyre fogyatkozó, magyar nyelvű oktatási intézményekről, beadványokat fogalmazott meg. Megalakította a Csehszlovákiai Magyar Jogvédő Bizottságot.

Első letartóztatására 1982 november 10-én került sor. Bebörtönzésének hírére „Szabadságot Duray Miklósnak!” szöveggel szinte azonnal röpcédulákat kezdtek terjeszteni Budapesten. A kommunista csehszlovák hatalom pert indított ellene. A tárgyaláson megjelent három magyar író: Cseres Tibor, Csurka István és Mészöly Miklós. A tárgyalást elnapolták, Durayt szabadon engedték 1983 február 24-én. Később, 1984 máj 10-én újra börtönbe került, ahol 1985 május 10-ig raboskodott. Összesen 470 nap börtönnel „honorálta” a csehszlovák kommunista rezsim a magyar identitás megőrzéséért kifejtett tevékenységet.

Egyik aláírója volt a Charta 77 ellenzéki nyilatkozatnak is.

1990-ben egyik alapítója az Együttélés Politikai Mozgalomnak, amelynek éveken át elnöke volt. A szlovákiai magyar pártok 1998-as egyesülése után az MKP-ben politizált. Miután az MKP a júniusi választásokon nem került be a szlovák parlamentbe, Duray felhagyott az aktív politizálással, a jövőben elemzéseket, kommentárokat kíván írni.

(MTI, MNO)

http://www.mno.hu/portal/726847