MIÉP Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYE

Július 17-én életbe lépett a Robert Fico vezette előző kormány által elfogadtatott törvénymódosítás, amellyel a kettős állampolgárságról szóló magyar törvénymódosításra reagáltak Pozsonyban. Szlovákia polgárai tehát elveszítik szlovák állampolgárságukat, ha egy másikat is felvesznek. Az új szlovák kormányfő, Iveta Radicová nyilvánvalóan a vitatott törvénymódosítás felülvizsgálatára törekszik majd, de konkrét tervekről egyelőre nem beszélt. Mit tehetnek ez ellen a Magyar Koalíció Pártja (MKP) európai parlamenti képviselői? Hogyan látja az MKP helyzetét, most, a választási vereséget követően? Ezek azok a fő kérdések, melyekre Bauer Edittől, az MKP európai parlamenti képviselőjétől várom a válaszokat.

– Önről a legádázabb ellenfelei sem állíthatják, hogy csupán a fizetéséért jár be az EP-be. Hiszen egy felmérés szerint ön a legszorgalmasabb szlovákiai euroképviselő. Ahogy olvasom: nemcsak a részvételt tekintve, hanem az európai parlamenti kezdeményezéseket nézve is a legaktívabbak közé tartozik.

– Köszönöm szépen a kedves kommentárt! Az ön által mondottak nagymértékben abból is adódnak, hogy nem az első időszakomat töltöm az Európai Parlamentben, s vannak olyan témák, kérdések, melyekkel több cikluson keresztül foglalkoztam. Eddig több jelentést is megfogalmaztam. Sajnos vannak olyan szlovákiai jogszabályok, határozatok melyek ellen magyarként fel kell emelni a szavamat, s az EP-ben fel kell hívni a diszkriminációkra a figyelmet. Azt is tudni kell, hogy nem lehet mindig sikeres egy felvidéki magyar EP-képviselő. A demokrácia is vezethet igen rossz döntésekhez. A legizgalmasabb kérdés jelenleg az állampolgárságról szóló történet.

 – Történet?

– Igen, mert egy elég hosszú folyamatról van szó. Az egész ügy odáig vezethető vissza, hogy a szocialista országok között léteztek olyan kétoldalú szerződések, melyek tiltották a kettős állampolgárságot. Magyarország ezt a szerződést egyoldalúan felmondta, ám Szlovákiában erre az okmányra még mindig, mint érvényes dokumentumra hivatkoznak. Erre hivatkoznak a szlovákiai politikusok, mikor azt mondják: Magyarország nem tartja tiszteletben a nemzetközi szerződésekből származó kötelességeit. Miközben Magyarország ezt a szerződést önmagára nézve már nem tartja érvényesnek és kötelezőnek. Meg kell említeni az Európa Tanács egyezményét is, amelyiknek mindkét ország részese. Ez az egyezmény kimondja: az állampolgársággal összefüggő intézkedéseket minden tagország saját hatáskörében oldja meg. Az, hogy Szlovákia egy ilyen döntést hozhatott, tehát nem ütközik nemzetközi egyezménybe. Az viszont szerintem igen – s erről kértem ki az Európai Bizottság véleményét –, hogy a Fico-féle törvény sérti a szabad munkavállalás jogát. Még a nyári szünet előtt küldtem az Európai Bizottsághoz sürgősségi eljárásban két kérdést– ez egy olyan lehetőség, amelyhez végső esetben fordulunk, mert a Bizottságnak a jogszabályok szerint ezzel foglalkoznia, s írásban válaszolnia kell. Arra kérdezek rá, hogyan is lehetséges a munkaerő szabad, a személyek szabad áramlásával összeegyeztetni ezt a jogszabályt. Mert szerintem sehogy. Még június közepén felhívtam egyperces, napirend előtti felszólalásomban képviselőtársaim és a Bizottság figyelmét arra a hátrányos megkülönböztetésre, melyet a szlovák állampolgársági törvény módosítása hoz azokkal szemben, akik július 17-e után a szlovák állampolgárság mellett más állampolgárságot is felvennének – tekintet nélkül arra, hogy tagországi vagy harmadik országok állampolgárságáról lenne szó. Az új törvény értelmében egy sor munkahelyhez a kettős állampolgárságot kérőknek nem lesz hozzáférésük, nem lehetnek állami alkalmazottak, de tűzoltók sem azzal az indokkal, hogy biztonsági kockázatot jelentenek az államnak. Megfosztják közalkalmazotti munkaviszonyuktól azokat, akik másik állampolgárságért folyamodnak. Az Európai Bíróságnak, ami az EU luxemburgi székhellyel működő egyik fő intézménye, több olyan döntése létezik, aminek értelmében ezt nem tehetik meg egyetlenegy európai államban sem. Mégpedig azt, hogy azokat is megfosztják a munkaviszonyuktól, akik közvetlen nem gyakorolnak államhatalmat. A szlovák jogszabályok szerint – ahogy már mondtam – még a tűzoltók és a mentőosztagok tagjai sem lehetnek majd kettős állampolgárságúak. Sőt vannak olyan foglakozások, melyeknél az állandó lakhelyet is előírja a törvény. Igaz, hogy az állandó lakhely járuléka az állampolgárságnak, de manapság, mikor a schengeni térségben élünk, ez egy abszurd követelmény sok esetben. Azt szeretném a tehát a Bizottságtól hallani, hogy következményeiben a szlovák törvény európai jogot sért.

– Tehát- s maradjunk a példánál–, ha egy magyar származású, szlovákiai tűzoltó kéri a magyar állampolgárságot, akkor elveszíti az állását.

– Így van, a szlovák állampolgárságával együtt. Ez így lesz, ha a törvény nem változik.

– Én még egy diszkriminációról hallottam. Mégpedig arról, hogy cseh állampolgárságot „büntetlenül” lehet kérnem, de magyart nem.

– Éppen ez a mostani, új szlovák kormánynak a gondja, mert ezt Ficoék nem tudták megtenni. Azokra nem vonatkozik a törvény, akik jelenleg is rendelkeznek kettős állampolgársággal. Csak azokra, akik önként kérik július 17. után a kettős állampolgárságot.

– Még akkor is, ha az a cseh állampolgárság?

– A Fico-kormány próbált találkozókat kezdeményezni a cseh féllel, hogy kivételt tegyenek a szlovák-cseh állampolgárság ügyében, de ezeket a tárgyalásokat már nem volt ideje befejezni.

– Létezik egy vád, miszerint a magyarországi kettős állampolgárságról szóló törvény, illetve az Orbán-kormány által bevezetett június 4-ei Nemzeti Összetartozás Napja nagyban befolyásolta a parlamenti választások eredményét. Egyetért ezzel?

– Egy nagyon összetett kérdésről van szó. Az a pár száz szavazat, amivel a Szlovák Nemzeti Párt átlépte a parlamenti küszöböt, bizonyos mértékig ennek az eredménye, ám az MKP sikertelensége ennél sokkal bonyolultabb kérdés. Azt nem lehet kijelenteni, hogy ezek miatt estek ki a szlovák törvényhozásból.

– Még maradjunk az EP-nél. Ön még júniusban felhívta a figyelmet az árvíz-sújtotta közép-kelet-európai régióra.

– Szintén egy napirend előtti felszólalásról van szó. Elmondtam: Lengyelország, Magyarország, Csehország mellett Szlovákiát is rendkívüli módon sújtotta az esőzés okozta árhullám. Úgy gondolom, hogy az EU szolidaritására most nagy a szükség, különösen fontos, hogy a segítség mihamarabb érkezzen. Azt szeretném kérni, hogy a Bizottság mozgósítsa a lehetséges eszközöket, hogy a károkat mérsékelni lehessen, hisz ilyen kiterjedt károk helyreállítására egyetlen tagállam sem rendelkezik megfelelő tartalékkal. Azt kértem, hogy próbáljuk meg egyszerűsíteni a kifizetéseket, s most ne legyünk túlzottan bürokratikusak, mert egy vis maiorról van szó. Azt a szándékot erősítettem, hogy a Bizottság egyszerűsítse az adminisztratív előírásait.

– Képviselőasszony, milyen hozadéka lehet az EP-ben elmondott napirend előtti felszólalásának?

– A legfontosabb az, hogy felhívjuk a figyelmet igen lényeges történésekre. Olyanokra, amelyeket a napirend esetleg nem tárgyal, vagy melyekre nem terjed ki.

– Beszéljünk az MKP jövőjéről. Ön részt vett a rendkívüli kongresszuson. Képes volt a párt az önkritikára?

– Abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy én lehettem az ülés levezetője, s így tudom, hogy tévedtek, akik azt gondolták, hogy az MKP nem képes az önbírálatra. Önkritikus értékelések hangzottak el a választási kampányról, sok felszólaló pedig elsősorban azzal foglalkozik, mit kell tennie a pártnak a jövőben, hogyan kell készülnie a helyhatósági választásokra. Követett el a párt is hibákat, én a legnagyobb problémát a negatív kampányban látom. Kivétel nélkül mindenki úgy látja, hogy a szlovák politikai porondon szükséges pártunk fennmaradása, mert nélküle nem lenne teljes a paletta. Az MKP olyan feladatokat lát el és szerepeket tölt be, amelyet egyetlen más szlovákiai politikai párt sem vállal fel. Sikerült bizonyos mértékig megújulni, s bekövetkezett a fiatalítás, természetesen a folyamatosságot is figyelembe véve.

– Azt írta nemrég „nem a legszerencsésebb lépés lenne, ha a júniusi gyenge választási eredményt követően a pártban olyan radikális változások mennének végbe, mely az egész vezetőség cseréjét eredményezné.” Elégedett az új elnökség személyi összetételével?

– A jelenlegi vezetőség mandátuma egy évre szól. Bízom benne, hogy a jelenlegi elnökség ellátja azt a feladatot, hogy egyrészt új lendületet hozzon, másrészt szembenézzen a várható feladatokkal. Ez azért is lényeges, mert ősszel helyhatósági választások lesznek, s nem lesz egyszerű helyzetben az MKP. Az erőnk, az energiánk megvan, csak az a lényeg, hogy ezeket a lehető legfontosabb és leglényegesebb célokra összpontosítva használjuk föl.

Medveczky Attila

http://www.miep.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=3535:tuezet-csak-szlovakul-lehet-oltani&catid=39:interju&Itemid=62