MIÉP Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYE

Most is a győztesnek lesz igaza

Hatvanhárom mérkőzésen vagyunk túl, már csak kettő eredménye nem ismert. Szombaton a bronzére­mért mérkőzik meg a német és az urugua­yi válogatott, vasárnap pedig az finálénak ad otthont a johannesburgi Soccer City Arena. Spanyolország és Hollandia válogatottja dönti el, melyikük uralkodhat négy évig, melyikük neve kerül a Világkupára.

Előbb, ma egy szomorújáték kezdetére ad jelet a játékvezető Port Elizabethben. Arra, mert a bronzmeccs a természeténél fogva ilyen, de legalábbis így kezdődik. Az elődöntő két vesztese csap össze egy olyan találkozón, amelyet lejátszani senki sem szeret. Nem, mert még éppen azon van mindenki, hogy feldolgozza a néhány nappal ezelőtti kudarcot.

Igaz, ha Uruguayban azt kérdezték volna a vb előtt, hogy jó-e a bronz, mindenki elfogadja. Egy hónappal később és éppen ennek a harminc napnak a tükrében azonban már értéktelenebbé vált ez a fém. Mert annak, aki egyetlen lépésre van a mindentől, a harmadik hely lehetősége nem sok.

Bizonyára így vannak ezzel az urugua­yi futballisták is, bár – hangsúlyozzuk újra – tudják: a „lenézett” bronz nekik maga a csoda. Különösen úgy, hogy már hatvan éve annak, hogy vb-győzelmet ünnepelhettek. Akkor hazájukban győzték le Brazíliát. Azóta a környékén sem jártak ekkora csodának.

Vegyük úgy, az uruk barátságban lehetnek a bronzmérkőzéssel. Ám nem így a németek. Válogatottjuk úgy utazott Dél–Afrikába, hogy 1954, 1974 és 1990 után akár harmadszor is az övék lehet a győzelem. Hát, kevesen hittek nekik. Más kérdés, hogy eleve jó csapatuk meccsről meccsre jobban játszott, s amikor az angoloknak és az argentinoknak is rúgtak egy négyest, mindenki azt hitte: itt a világbajnok. Ilyen lendületvétel után ugyanis ritkán téved csapat, különösen, ha azt Nationalelfnek hívják. Ez a vb ezt a „törvényt” is hatályon kívül helyezte, mert a németek kikaptak a spanyoloktól. S nehéz lesz felébresztenie csapatát Löwnek, hiszen maga a kapitány is merő szomorúság. A csapatkapitány, Lahm sem lelkesedik, s ki is mondta: nem hozza tűzbe a mérkőzés… Ha egy csapatvezér így nyilatkozik, vajon ki lehel lelket a többiekbe?

Ettől függetlenül azért nagy pénzt senki se tegyen arra, hogy az európai csapat ellazsálja a bronzmérkőzést, s eleve vesztesként fut ki a gyepre. Küzdeni fog, mert a harmadik helyezés mégiscsak harmadik helyezés, s más éremmel hazautazni, mint két vereséggel, üres kézzel…

A döntő, az más, ott mindennek különleges jelentősége van. Mert ott győzni kell! Vesztes persze Johannesburgban is lesz, csak az egyik fél bulizik majd a Futballvárosban. Az Euró­pa-bajnok Spanyolország és a kétszeres vb-ezüstérmes (1974, 1978) Hollandia találkozik a döntőben.

A spanyolok még sosem jutottak el a végjátékig, ráadásul – bár ez most már lényegtelen – most is rosszul kezdtek, a csoportban 1–0-ra kikaptak Svájctól. Utána viszont helyreállt a rend, elindult a szekér, s az egyenes kieséses szakaszt már százszázalékos teljestménnyel, kapott gólt nélkül vették, háromszor is 1–0-ra nyertek.

Vicente del Bosque kapitány azt mondta, akad javítanivaló a játékukban, elsősorban a gólszerzésben. Lehet igazsága, mert a csapat csak hét gólt lőtt, a hollandok pedig tizenkettőt.

„Kissé nehezen hozzuk meg a megfelelő döntést a helyzeteknél. Persze ez a legnehezebb. Hinnünk kell az eddigi játékban úgy, hogy közben megtartjuk a szervezettségünket” – nyilatkozta Del Bosque. A lehetséges kezdőcsapatáról annyit mondott, hogy nem várható komoly változtatás, nem nyúl az együttes gerincéhez.

Ha azt írtuk a spanyol szereplésről, hogy bravúros, akkor még dicsérőbb jelzőt kell keresni a hollandok neve mellé. Marwijk csapata 14 meccs óta veretlen, s Dél-Afrikában is nyert hatot. Azért ennyit, mert ennyi meccset játszott… A szakember most is nyugodt. Mint mondta, a döntőt is ugyanúgy kezelik, mint az összes többit.

„Nem kell túlreagálni. A nagy médiaérdeklődés miatt természetesen folyamatosan találkozunk azzal, hogy Hollandia vb-döntőt játszik, de a felhajtás nem befolyásol bennünket – nyilatkozta az 59 éves kapitány, aki kiállt Van Persie mellett, s kijelentette: a döntőben nyújtja majd a legjobbját.

A remények, a vágyak után – ismerve a mai futballt – egy szinte hihetetlen információ: a spanyoloknál és a hollandoknál is mindenki egészséges.

A szereplők (hogy ki lesz közülük a „fő”, azt most még nem tudni) készen állnak. Azonban a lényegre, hogy ki emeli a magasba a Világkupát, vasárnap estig még várni kell.

Aki nyer, mindent visz, neki lesz igaza. S egy ideig, négy évig úgy akar majd futballozni a világ, ahogy a győztes. A kérdés tehát az: spanyolul vagy hollandul tanuljunk-e?

Persze mi azért megmaradunk magyarnak…

Bronzmérkőzés, szombat

Németország–Uruguay
Port Elizabeth, Nelson Mandela Bay Stadion, 20.30,
vezeti: Archundia (mexikói)

Döntő, vasárnap

Spanyolország–Hollandia
Johannesburg, Soccer City Stadion, 20.30,
vezeti: Webb (angol)

Innen nézve: Szendrei József, egykori válogatott, a spanyol Cadiz volt kapusa

– Mit szól ahhoz, hogy a polip spanyol győzelmet vár a vb-döntőben?

– Nem hiszek az ilyen hókuszpókuszokban, de magam is azt várom, hogy a spanyolok, mint két évvel ezelőtt az Európa-bajnokságon, most is nyerjenek.

– Mire alapozza ezt?

– Arra, hogy a spanyolok minden poszton világklasszisokkal rendelkeznek, s tán a világ legerősebb középpályássorával. És bár a holland válogatott is meglepően erős, úgy érzem, Spanyolországban lesz örömünnep.

– Még akkor is, ha egyik kulcsemberüknek, Fernando Torresnek nem megy a játék?

– Torres fiatalon került az erős és fizikailag kifacsaró angol ligába. Az utóbbi szezonban sokat volt sérült, ám a szövetségi kapitány, Del Bosque nagyságát mutatja, hogy minden mérkőzésen számolt vele. De ez nem is csoda, mert az Eb-döntőben ő lőtte a győztes gólt. És lehet, hogy éppen a világbajnoki döntőben villan megint.

– Túl az esélylatolgatáson, hogy tetszett a vb?

– Megváltozott a futball. Minden csapat fut, ütközik, és valahogy megölték az eddigi szép játékot. Persze, azok a csapatok, amelyek klasszisokat, zseniket vonultattak fel, azért előrébb végeztek.

– Ez aligha igaz a brazilokra, pedig ott is vannak klasszisok.

– Így van, s vegyük úgy, a brazil csapat a kivétel a szabály alól. Nagy meglepetés volt korai búcsújuk.

– Mit szól a játékvezetők téve­déseihez?

– A felgyorsult játékban nehéz a dolguk, pillanatok alatt kell dönteniük. Ha technikailag megoldható, akkor én is valamilyen újítást vezettetnék be. De nagy a felelőssége a nemzetközi szövetségnek, mert azért azt is el kell dönteni, hogy mely szituációkban kérjék a videobíró segítségét.

– Ki lesz a világbajnok?

– Spanyolország. Nagy dolog, mert a vb-ken eddig nem nagyon ment nekik. Most, az Eb-arany után a világbajnoki címet is megszerezhetik. (BF)