MIÉP Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYE

Újraindult tegnap a személyszállítás a szocialista kormányok által bezárt Székesfehérvár–Komárom, Zirc–Veszprém, Pápa–Csorna, Karcag–Tiszafüred és Lajosmizse–Kecskemét szakaszon. Mintegy 210 kilométeren állt helyre a vasúti közlekedés, és még öt szakaszon tervezik az idén az újraindítást, új esélyt adva több százezer vidéki embernek a boldogulásra. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a zirci vasútállomáson rendezett ünnepségen hangsúlyozta: a civil ellenállás egyik jelképe volt a vasútbezárás elleni tiltakozás. Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár a karcagi állomáson, a polgármesterek és a polgárok gyűrűjében azt mondta, 193 napig állt az ottani vasút, de az emberek mindvégig hittek benne, hogy ez csak múló állapot. Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár pedig megerősítette, hogy ha van rá igény, az ősztől sűrűbb menetrend szerint közlekednek a most újraindított járatok. Addigra egyébként elkészül a kormány stratégiája a közösségi közlekedés „teljes megújításáról”, amelyben Völner ígérete szerint előnyt kap a környezetbarát kötött pályás személyszállítás. Az új stratégiával a MÁV-ot is átszabják.

Füssy Angéla, Putsay Gábor

A kistérségekben létkérdés a vasút,  Új esélyt adnak a vidéken élőknek a szocialista kormányok által bezárt szárnyvonalakon a tegnap végre újraindított vonatok

A vidéken, kistérségekben élőknek létkérdés a vasúti közlekedés, akkor is, ha viszonylag kevesen veszik igénybe a szerelvényeket, és a vonatok működtetése gazdaságilag nem kifizetődő.

Vasárnap öt szárnyvonalon indult újra a forgalom, s az idén további öt szakaszon közlekednének ismét személyszállító szerelvények.

Hatalmas érdeklődés kísérte a hét végén szombaton a helyiek részéről a Komárom (korábban Újszőny) és Székesfehérvár közötti vasútvonal megnyitásának 150. évfordulója alkalmából indított nosztalgiavonatot. Ezen a 82 kilométer hosszú, az Észak- és Dél-Dunántúlt összekötő vasútvonalon tavaly december óta szünetelt a közlekedés, a személyforgalom az ünnepséget követő napon, vasárnap indult újra. Az ünnepi megemlékezést Kisbér önkormányzata, a MÁV Zrt. és a Cuha-völgyi Bakonyvasút Szövetség szervezte. A szinte „telt házzal” közlekedő nosztalgiavonatot Székesfehérvár, Bodajk, Mór, Bakonysárkány, Kisbér, Nagyigmán-Bábolna és Komárom vasútállomásán kitörő lelkesedéssel fogadták a helyiek, s ez egyértelműen jelezte, hogy a kistérségben élőknek mennyire fontos a vasúti közlekedés fenntartása.

Ezt figyelmen kívül hagyva, gazdaságossági és megtérülési érdekeket hangoztatva szüntette meg a Gyurcsány-kormány 2007 márciusában 14 vonalon, a Bajnai-kormány pedig további 25 mellékvonalon a forgalmat, így a vasúti személyszállítás összesen 474, illetve 826 kilométeren állt le. A forgalom vasárnap ugyanakkor öt vonalon, Komárom–Székesfehérvár, Zirc–Veszprém, Pápa–Csorna, Lajosmizse–Kecskemét, valamint a Karcag–Tiszafüred vasútvonalon indult újra.

Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára szombaton Kisbér vasútállomásán közölte: a tárca tervei szerint az idén további öt vonalon indul újra a vasúti személyszállítás. Közölte: a cél az volt, hogy kialakítsanak egy alapszolgáltatást, és az érvénybe lépő menetrendet igény szerint lehessen bővíteni. Az intézkedéssel a kormány a vidék lakosságmegtartó képességét kívánja erősíteni, az érintett térségeket, településeket a gazdaság vérkeringésében tartani. A változás 53 állomást vagy megállóhelyet érint közvetlenül. A nagyvárosoktól a Kecskemét környéki tanyavilágig mintegy 350 ezer lakos választhatja ismét a vasutat úti célja eléréséhez. Az államtitkár közölte: a tárca alapvetően nem vállalati hatékonysági kérdésként kezeli a vasút ügyét. A vasútvonalak fenntartása nem olcsó, de megszüntetésük még többe kerülne.

Udvari Erzsébet, Kisbér polgármestere lapunknak elmondta: a vasútvonal megnyitása új esélyt jelent a térségben élő 23 ezer embernek. Kisbérről leginkább Komáromba, Mórra és Győrbe járnak dolgozni és iskolába a helyiek, ugyanakkor a városban jelentős a szakmunkásképzés. Ugyancsak lényeges a központi szerepet betöltő móri kórház megközelíthetősége. Az orvoshoz járó idős embereknek lényegesen kedvezőbb feltételeket teremt a vasúti közlekedés, mint az autóbuszos – hangsúlyozta a polgármester. A tervek szerint Kisbéren a vasútállomás mellett alakítanák ki az új autóbusz-pályaudvart, így átszállóközpontot hoznának létre. Komárom és Székesfehérvár között napi két vonatpár közlekedik, amit a polgármester szerint az iskolakezdéskor bővíteni kell majd.

Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár, a távirati iroda jelentése szerint a karcagi fogadóünnepségen köszönetet mondott mindenkinek, aki „Debrecentől Budapestig” segítette az újraindítás megszervezését. Emlékeztetett, 193 nap telt el a személyszállítás megszüntetése óta, és a helybéliek attól kezdve mindvégig hittek abban, hogy ez csak múló állapot lesz. Mint mondta, nemcsak a vasútvonal született újjá, hanem az a hatvanezer ember is, akit a térségben naponta kiszolgál.

Megújul a közlekedési stratégia is

A minisztérium a nyáron elkészíti a közösségi közlekedés teljes megújításáról szóló stratégiát – mondta szombaton Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára. Ebben fontos elem lesz az egységes közösségi közlekedés fenntartása, nem a közlekedési ágazatoknak kell versenyezniük egymással az adófizetők pénzéért. Ugyanakkor a minisztérium a környezetbarát kötött pályás megoldásokat részesíti előnyben a szolgáltatások kialakításában és a fejlesztéseknél is. Mint azt az államtitkár a távirati irodának elmondta, a vasút tekintetében az anyag már szinte teljesnek tekinthető, megfelelő szintű jóváhagyásokra vár, és készül az autóbusz-közlekedésre vonatkozó munkaanyag is. A nyár végére elkészülnek, és várhatóan az ősszel már nyilvánosságra hozhatók a MÁV szerkezeti átalakítására vonatkozó elképzelések. Völner Pál szerint távlati célként a helyi közlekedés bevonása az egységes közösségi közlekedés megteremtésébe szintén fontos, de ehhez szükséges az érintett önkormányzatok közreműködése is. (MH)