MIÉP Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYE

A májusi eső aranyat ér - tartja a mondás, a túlságosan sok májusi eső miatt viszont egekbe szöktek a gyümölcsárak: a viharos, szeles, jégesős, napfénymentes időjárás miatt az idei termés mennyisége ugyanis fele a korábbi években megszokottnak, ráadásul a minősége is jóval gyengébb.

Az elmúlt két évtizedben arra pedig még nem igazán volt példa, hogy barackból, málnából, meggyből vagy cseresznyéből ne termett volna elegendő mennyiség - elfogadható minőségben. Sőt, épp ellenkezőleg: a bőséges termés többnyire mindig alacsony gyümölcsárakat eredményezett.

Emlékezetes, hogy két évvel ezelőtt is az alacsony árak miatt tört ki országos botrány, s a gazdák a Magosz szervezésében tiltakozásul egy tonna meggyel öntötték el a parlament előtti Kossuth teret. De míg akkor 50-60 forintba került egy kiló meggy, most van, ahol 600 forintot is elkérnek érte.

Egy kiló jobbfajta cseresznyéért is körülbelül ugyanennyit kell adni, a málna kilója akár 1300 forintba is kerülhet, a sárgabarack kilóját pedig ezer forintért mérik.

A csarnokokban, piacokon a vásárlók nézegetik a gyümölcsöt, de csak néhány dekát vesznek belőle, igaz, azt is inkább a gyereknek. A gazdák közül sokan a dinnyében reménykednek. A hűvös, csapadékos időjárás miatt idén háromhetes csúszással, július 10-én kezdődik a dinnyeszezon, a termés eddig jónak ígérkezik, a gazdák abban bíznak, hogy elkerüli őket a jégverés.

Igaz, Magyarországon idén hétezer hektáron termesztenek dinnyét, de ebből ezer hektáron a víz már kipusztította a palántákat. Heves megyében ezért például háromszor is palántázni kellett.

Most tehát aligha akadna gazda, aki egy tonna meggyet borítana a Kossuth térre vagy öntene dinnyét valamelyik bevásárlóközpont parkolójába: egyáltalán nincs gyümölcsfelesleg. A Zöldség-Gyümölcs Terméktanács előzetes adatai szerint a rossz időjárás miatt a termésben több mint 30-40 százalékos a kiesés, ez körülbelül 40 milliárd forintot jelent.

Valószínűleg tehát még a lekvárnak való sem nagyon jön majd össze, arról nem is beszélve, hogy drága gyümölcsből drága lesz a lekvár és a befőtt is. Előre borítékolható, hogy a magas zöldség- és gyümölcsfelvásárlási árak miatti csődhullámtól tartva vészharangot kongat majd a konzervipar.

Az alapanyagok drasztikus drágulását ugyanis valószínűleg nem tudják majd teljes mértékben érvényesíteni a termékeikben, ezért egy részét kénytelenek lesznek lenyelni. Ahogy mondani szokás: a magasabb árakat nem viseli el a piac.

Hasonló a helyzet a kalászosok esetében is: idén mintegy 4 millió tonna búzát lehet majd betakarítani az országban. Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára a gabonatermesztők országos választmányi ülésén kijelentette: a gabonatermesztők többsége a mostani helyzetben - amikor vihar, belvíz és árvíz sújtotta a termelők meghatározó részét - várhatóan nem tudja elkerülni a veszteségeket. A gabonapiaci árak ugyanis jelenleg nem képesek kompenzálni - főként a búzánál - a hektáronkénti 180-190 ezer forintos költségeket.

A termelők bevételei, a búzánál várható, hektáronkénti 4 tonnás átlagtermés mellett csak 110-120 ezer forint körül alakulnak hektáronként. A 60-80 ezer forintos veszteséget az uniós területalapú támogatás hektáronkénti mintegy 42 ezer forintos összege is csak mérsékelni tudja.