MIÉP Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYE

Szarvas Ferenc, az Államadósság-kezelő Központ jelenlegi vezetője váltja Andrási Miklóst a MÁV élén lapértesülés szerint. A fejlesztési tárca azért Szarvast nevezné ki a társaság élére, mert az állami cég több mint 225 milliárd forintos adósságállományt görget maga előtt, s ennek a hatalmas tartozásnak a menedzseléséhez adósságkezelésben jártas szakemberre van szükség. A Magyar Nemzet úgy tudja: a személycserére a hatvanadik vasutasnap, vagyis július 10. után kerülhet sor.

Szarvas valószínűleg ugyanazokat az elveket vallja, s ugyanazt a stratégiát követi majd MÁV elnökként is, mint amit az Államadósság-kezelő Központ vezérigazgatójaként tett. A szakember szerint egy épeszű magyar gazdaságpolitikának nem lehet az a célkitűzése, hogy hazánk hosszú évtizedekre az olcsó segélyekre rendezkedjen be. Előbb-utóbb vissza kell térni ahhoz, hogy az országot ismét a pénzpiacokról finanszírozzuk.

A vezérigazgató lapunknak korábban úgy nyilatkozott a magyar állam adósságállományával kapcsolatosan, hogy „az embereknek nehéz megérteniük, hogy hazánk hitelezőit nem igazán érdekli, hogyan és milyen struktúrákból teremtjük elő azt a pénzt, amit törlesztésre és a kamatokra kell fizetnünk. A hitelezőket az foglalkoztatja, hogy olyan gazdasági pályán haladjon Magyarország, s olyan költségvetési politikát folytasson, ami garanciát jelent nekik a felvett hitel visszafizetésére. Magyarország pedig most nem engedheti meg a költségvetési túlköltekezést."

A vezérigazgató úgy látja: a mi esetünkben finanszírozási korlátokba ütközik az a fajta anticiklikus gazdaságpolitika, amit most világszerte bevetnek. Mint fogalmazott: „nem az az egyedül üdvözítő megoldás a válságban, ha ilyenkor pénzt pumpálunk a gazdaságba azért, hogy pótlólagos keresletet gerjesszünk. A nyomorúságunkból akár erényt is kovácsolhatnánk. A gondolkodás nélküli költségvetési költekezés a válságban ugyanis egyáltalán nem segíti a gazdasági felépülést. Mérsékli ugyan a recesszió mértékét, de a krízis összes költségét elnyújtva terheli a társadalomra.

Az igazi konzervatív megközelítés szerint a válságnak épp az lenne a lényege, hogy minél gyorsabban kisöpörje a piacokról a felesleges készleteket és kapacitásokat. S minél gyorsabb a tisztulás, annál gyorsabb a felépülés is. Az átmenet terhei ugyan súlyosabbak, de az ideje is jóval rövidebb. Az lenne a gazdaságpolitika művészete, hogy olyan kiigazítást találjon, ami hosszú távon hasznos megtakarítást jelent, s nem vagy csak kis mértékben csökkenti a keresletet" - véli Szarvas.

Szerinte „ha a politikusok úgy gondolják, hogy túlköltekezéssel kell tompítani a drámai visszaesés miatti szociális feszültségeket, akkor nem lesz más választás, minthogy ismét az IMF-hez folyamodjunk. Ha egy legitim módon megválasztott kormány úgy ítéli meg, hogy 6 százalékos államháztartási hiánnyal akar kormányozni, mert a szavazóktól erre kapott felhatalmazást, akkor valóban szükség lehet újabb hitelre - feltéve, hogy megkapjuk". Az Államadósság-kezelő Központ vezérigazgatója ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: ha újabb negatív hullámokat vet a válság, akkor ismét nemzetközi segítségre szorulhat Magyarország."

A MÁV leendő elnöke nem rejti véka alá a devizahitelekkel kapcsolatos véleményét sem. Szerinte „nem az az igazi probléma, ha valakinek 40 ezerről 60 ezer forintra ugrott meg a törlesztőrészlete. A probléma ott kezdődik, ha valaki a válság miatt kerül utcára. Aki elvesztette a munkahelyét, annak még 40 ezer forint előteremtése is gondot okoz."

A devizahitelesekkel szemben Szarvas Ferenc inkább a munkanélkülieket támogatná. Egy általa elképzelt kormány nem segítene a devizában eladósodott lakáshiteleseken, mert ha most kimentik őket, akkor sosem fogják megtanulni a devizahitel veszélyeit: „hosszabb távon pedig nem is biztos, hogy ki kell őket menteni. Fegyelmezett fiskális politika esetén a forint vissza fog erősödni a korábbi szintekre vagy még az alá is, és akkor lehet, hogy most két évet buktak ugyan, de később akár ötöt is megnyerhetnek. A devizahitel olyan biznisz lenne, hogy amikor bukunk, az állam gyorsan beavatkozik, de amikor nyerünk, akkor meg a többletből nem kell befizetni semmilyen szociális alapba? A jó kapitalizmusban mindenki szabadon hozhat döntéseket, a következményeit viszont vállalni kell utána. Miért az adófizetők pénzéből segítsük ki azokat, akik rossz döntéseikkel átmenetileg hátrányos helyzetbe lavírozták magukat?" - tette fel a kérdést a vezérigazgató.