MIÉP Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYE

A forint gyengülése miatt júliustól mindenképpen gázáremelés várt volna a lakosságra a jelenleg még érvényes jogszabályok értelmében (az áram most nem drágul, sőt olcsóbb lesz piaci okokból). Rogán Antal fideszes képviselő azonban benyújtotta azt a törvényjavaslatot, amely ideiglenesen a jelenlegi szinten maximálja a gáz- és áramárakat, és az illetékes miniszter (jelen esetben Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési tárcavezető) hatáskörébe utalja azok megállapítását.

A lépés nem keltett meglepetést: várható volt, hogy az Orbán-kormány nem vállal nagyarányú energiaár-emelést hatalomra kerülése elején, az őszi önkormányzati választások előtt. Ez ellentmondott volna az ellenzékben folytatott és a választási programban lefektetett energiapolitikájának is. "A cégek versenyképességének javítása és az egyéni fogyasztók rezsijének csökkentése érdekében a Fidesz felülvizsgálná a közüzemi szolgáltató cégek szerződéseit is" - ígérte még a választások előtt Szijjártó Péter a Fidesz szóvivőjeként.

Versenyhiány

Egyes szakértők is már jó ideje amellett érveltek, hogy a gáz- és villanyszolgáltatásban vissza kell állítani a hatósági ellenőrzést, mivel nem jött be az energiapiaci nyitás - legalábbis ami az árakat illeti. A magyar árampiac liberalizációja 2003, a gázpiacé 2004. január elsején kezdődött. Előbbi esetében a hatósági áras közüzem még 2007 végéig, a földgázpiacon 2009. július 30-ig működött.

Azóta a lakosságot és a kisfogyasztókat - valamint átmeneti ideig a közintézményeket - az egyetemes szolgáltatók kötelesek ellátni, de a fogyasztók választhatnak a szabadpiac és az egyetemes szolgáltatók között. Ezzel a szabadsággal azonban nem tudnak élni: egy felmérés szerint a lakosság sem a fogyasztását, sem a számláján feltüntetett költségeket nem ismeri, illetve nem érti, így nem is képes választani a szolgáltatók között. Egyébként sem bombázzák őket jobbnál jobb ajánlatokkal a cégek. A verseny szinte teljes hiányáról számolnak be a szakmabeliek is, és ennek tulajdonítják, hogy az energiaárak nálunk meghaladják a környező országokban lévő árakat.

Az áramszámla rejtelmei

Ilyen körülmények között fogadta el az Országgyűlés az árbefagyasztást, melyet várhatóan ősszel old fel a kormány, amikor visszatér a szocialisták által egyszer már abbahagyott szakminiszteri ármeghatározáshoz. Utóbbit többen csak jogtechnikai változásnak tekintik, mivel az árakat eddig is engedélyeztetni kellett: az egyetemes szolgáltató maga alakítja a díjakat, de csak a Magyar Energia Hivatal jóváhagyása után alkalmazhatja őket, s a szolgáltatók éves árrése sem lehet magasabb egy rendeletben meghatározott mértéknél.

A fogyasztók és a szolgáltatók szempontjából a legizgalmasabb kérdés az árképzés felülvizsgálata. Nem nagy e téren a kormány mozgástere, mivel - s ez különösen az elektromos áramért fizetendő díjra igaz - a lakosságnak kiküldött számlában csak egy tétel az energiahordozó ára. Az erre rakódó sok egyéb, szabályozott díj drágítja igazán az energiát. Eddig is hatósági árak érvényesültek a díjakban, és ezeknek csak kis részét képezi a villamos áram valódi költsége - erősíti meg Boross Norbert, az Elmű kommunikációs igazgatója is. "Olyan ez, mint a benzin ára - teszi hozzá -: ott sem csak a benzint, hanem más költségeket is - útépítést, fejlesztéseket - megfizetnek az emberek."

Az áramszámla szezontól függően 55-70 százalékban tartalmaz hatósági típusú, tehát adott összegű elemeket - mondja lapunknak Felsmann Balázs, a Force Motrice elemzője, korábbi szakállamtitkár. Ilyenek például a rendszerhasználati díjelemek, amelyek révén azt fizetjük meg, hogy az áram eljusson az otthonunkba. Az áram beszerzési ára is tartalmaz meghatározott részeket: ilyen a kiskereskedők közel két forintos árrése, valamint a kötelező átvételi (KÁT-) rendszer keretében a megújuló energiaforrásból és a hővel kapcsoltan előállított villamos energia támogatott ára. Így alakul ki az a bonyolult áramszámla, melynek egyes elemeit felülvizsgálná a kormány.

A kabinetnek leginkább a KÁTrendszerben átvett áram támogatott ára és a bányászati támogatás terén nyílik lehetősége a díj befolyásolására, mivel ezek politikai akarattal eldönthető kérdések. Az áramszámla többi elemét, így a világpiaci árakat vagy a valutaárfolyamokat a kormány nem tudja befolyásolni.

Az állam úgy is megpróbálhatja kézben tartani a díjat, hogy a tulajdonában lévő energiakereskedő és -szállító MVM Zrt.-nek előírja, milyen áron kell továbbadnia termékét a szolgáltatóknak. Ez a lépés azonban csökkentené az MVM bevételét és nyereségét, s így a költségvetés is jelentős osztaléktól esne el. A cég tavaly kiemelkedő összegű, több mint 60 milliárd forint adózott nyereséget ért el, amiből 35 milliárdot fizetett az államkasszába. A jelenlegi szabályozási keretek között átlagosan évi 30-40 milliárd forintos nyereséget érhet el az MVM.

Lehet olcsóbb a gáz

Több sikerrel avatkozhat be az állam a gázárak terén - vélik az általunk megkérdezett szakértők. A gázár legnagyobb és állandóan változó eleme ugyanis a termék beszerzési ára. Persze a gázszámlában is fellelhetők olyan, állandónak mondható költségek, amelyek ahhoz kapcsolódnak, hogy a megvásárolt energiahordozó eljusson a háztartásokba, de ezek aránya 50 százalék alatt van.

Európában, így hazánkban is a földgáz beszerzési árát két kőolajtermék (a fűtő- és a gázolaj) árához kötik. Hogy a túl gyakori árváltozást el lehessen kerülni, a földgáz árát a két kőolajtermék csúsztatott kilenchavi átlagából határozzák meg: emiatt nem hetente, csupán negyedévente változik az ár. Ha a piaci változások miatt drágul a földgáz, ez elsősorban nem a hazai szolgáltatóknak, hanem az energiahordozó kitermelőjének, a Gazpromnak vagy a Molnak hoz nyereséget.

Az import földgáz árának további fontos eleme a forint/dollár árfolyam alakulása. Nálunk az idei második negyedév árait előzetesen 200 forint/dollár árfolyamon számolták, miközben a valóságban a magyar valuta a dollárral szemben 230-as szintre gyengült. Ez 15 százalékos termékár-emelkedést indokolt volna júliustól - véli Felsmann Balázs. (A termékár nem egyenlő a gáz végfogyasztói árával.) A moratórium kihirdetése miatt azonban a szolgáltatók nem tudják érvényesíteni az árfolyamváltozást. Más csapások is érhetik őket: a gázkészletezési politikát is felülvizsgálhatja a kormány.

Óriási túlkínálat van ugyanis a piacon, a hazai tárolók is tele vannak különböző árakon beszerzett gázzal. Kérdés, hogy mikor és milyen mértékben jelenjenek meg a lakosság által fizetendő árban az olcsóbb beszerzések, hiszen nemcsak az emelkedő költségeket lehet áthárítani a fogyasztóra, hanem adott esetben csökkenteni is lehet őket.

Ezzel kapcsolatban új jelenségre hívja fel a figyelmet Kaderják Péter, a Regionális Energiakutató Központ vezetője: az olajhoz igazított gázárképzés egyeduralma kezd megrendülni Európában, és a költségeket hívebben tükröző tőzsdei gázárak korszaka jöhet el. Az ausztriai baumgarteni azonnali piacon a hazai olajárhoz kötött nagykereskedelmi árnál 30-40 százalékkal olcsóbban lehet földgázhoz jutni.

Ebből azonban még nem profitálhatnak a magyar fogyasztók: az osztrák-magyar vezeték kapacitása ugyanis kicsi a hazai szükségletekhez képest, és egy áprilisi kormányrendelet nem teszi lehetővé az olcsóbb gáz beszerzéséből származó, évi több tízmilliárd forintnyi haszon visszajuttatását a fogyasztókhoz árengedmény formájában. Az új kormány viszont megváltoztathatja úgy az árképletet, hogy például a korábbinál nagyobb súllyal veszi figyelembe az olcsóbban beszerzett gázt.

Ezzel nem ért egyet a legnagyobb hazai földgázimportőr, az E.ON szóvivője. Kutas István szerint egy ennyire gázfüggő ország nem építheti a gáztőzsdére tízmillió fogyasztó ellátását. A tőzsdén vagy van gáz, vagy nincs, vagy olcsó, vagy drága - ennél kiszámíthatóbb beszerzésre van szükség. De bármennyire kedvezőek is most a tőzsdei árak, a hosszú távú, olajárhoz kötött gázbeszerzési szerződéseket nem lehet felrúgni anélkül, hogy ne kellene büntetést fizetni a gáztermelőknek, mivel a gázbeszerzési szerződéseket take-or-pay alapon kötik (bizonyos mennyiséget akkor is ki kell fizetni, ha a vevő nem veszi át).

Kutas István emlékeztetett arra is, hogy ellátásbiztonsági okokból a nyugati vezetéken is a hosszú távú szerződések alapján vásárolt gáz érkezik, így a szerény kapacitású vezetéken nem lehet kizárólag az olcsóbb, spot (azonnali) gázt importálni. A szóvivő arra is rámutatott, hogy két éve még senki sem akarta használni a nyugati importkapacitást, és az E.ON is igyekezett Baumgartenben túladni a hosszú távú szerződések keretében vásárolt gázon, mivel akkor a tőzsdei ár magasabb volt, mint az olajáralapú.

Rövid távon tehát szerény a mozgástér, ugyanakkor a szakértők szükségesnek tartják, hogy a kormány legkésőbb őszig megegyezzen az összes energiapiaci szereplővel. Az elmúlt nyolc évben gyakran kötött alkut a kabinet a szolgáltatókkal, de ezeket rendre nem tartotta be, így az árak nem tükrözték a piaci folyamatokat. Volt, amikor minden eladott köbméteren 20-30 forintot veszített a szolgáltató, máskor - a korábbi veszteségeket kompenzálandó - magasabbak voltak az árak a környező országok átlagánál. Az árképletek felülvizsgálata tehát indokolt feladat, hosszabb távon azonban nem lenne szabad az árakat nagyon eltéríteni a valós költségektől, és nem lenne helyes, ha politikai csaták eszköze lenne az energiaár.

ÉV VÉGÉRE LESZ ÚJ ENERGIASTRATÉGIA

Az energiafüggetlenség elérését tűzte zászlajára a Fidesz választási programjában. Ma Magyarország energiaszükségletének 60 százalékát importból fedezi, ami kiszolgáltatottá teszi hazánkat. Bár a teljes függetlenséget vágyálomnak tekintik szakértők, az - elsősorban orosz - energiahordozóktól való függőség mértékét lehet csökkenteni. Ehhez többet kell beruházni az alternatív energiaforrásokon alapuló technológiákba. A megújuló energia területén a kormány áttekinti a korábbi éghajlatvédelmi törvény kezdeményezés tapasztalatait, és újragondolja az ezzel kapcsolatos szabályozást.

Év végéig kidolgozzák a nemzeti épületrekonstrukciós energetikai programot is, hiszen a legtöbb energiafelhasználás az épületekhez, az otthonokhoz és a közintézményekhez kapcsolódik. Két forgatókönyvet vizsgálnak: az egyikkel 40, a másikkal 75-90 százalékos energiamegtakarítást lehet elérni. A Közép-európai Egyetem kutatói által készített tanulmányból kiderül: a jelenleg futó felújítási programok (Ökoplusz, panelprogram) csak 40 százalékos megtakarítást hoznak.

Akkor várható a legjobb eredmény, ha passzívház-technológiával újítják fel a köz- és lakóépületeket. Ez esetben 2030-ra évi 39 százalékkal csökkenhetne a földgázbehozatal, és 2020-ra 130 ezer új munkahely jöhet létre - mondja Ürge-Vorsatz Diana, a munkacsoport vezetője.

A Nemzetgazdasági Minisztériumra hárul a feladat, hogy - a szakmai szervezetek bevonásával - december végéig kidolgozza az ország 2030-ig szóló energiastratégiáját, és előkészítse a pályázatokat - szögezi le Bencsik János, a tárca államtitkára. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a szabályozásért, a nemzeti vagyonnal való gazdálkodásért, annak fejlesztéséért és a pályázati szint koordinálásáért felel. Völner Pál, a nemzeti fejlesztési tárca államtitkára az energiaszektorban megkerülhetetlen tényezőnek tartja a Paksi Atomerőművet, amely az ország villamosenergia-ellátásának bázisát adja.

Azzal, hogy a kormány a fejlesztési forrásokat a stratégiai célok mellé rendeli, hatékonyabban lehet majd felhasználni az uniós forrásokat is - teszi hozzá.

http://hetivalasz.hu/uzlet/10-szazalekos-gazaremelest-usztunk-meg-30268/