MIÉP Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYE

A költségvetési pálya 230-250 mil­liárd forinttal nagyobb hiányt jelez év végére, mint amit az Országgyűlés elfogadott. Az államháztartási körön kívül pedig további százmilliárdok vannak, amelyeket előbb-utóbb rendezni kell – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára. A gazdasági tényfeltáró bizottság vezetője szerint az első gazdasági akcióterv az idén mintegy 350 milliárd forinttal javítja a költségvetés helyzetét.

– A gazdasági tényfeltáró bizottság mekkora többlethiányt tárt fel az eredeti tervhez képest?

– Érdemes a kérdés megválaszolásánál különválasztani azon tételeket, amelyek az államháztartási körön belül szerepelnek, és azokat, amelyeket a Bajnai-, illetve azt megelőzően a Gyurcsány-kormány az államháztartási körön kívül helyezett. A költségvetési pálya konzervatív megközelítés szerint is 230-250 milliárd forinttal nagyobb hiányt jelez év végére, mint amit az Országgyűlés tavaly novemberben elfogadott. Az államháztartási körön kívül pedig további százmilliárdok vannak, amelyeket előbb-utóbb rendezni kell. Csak a közlekedési vállalatok – a MÁV, a BKV és a Malév – adóssága meghaladja a négyszázmilliárd forintot. Ezek egy része a finanszírozási feszültségek enyhítése miatt elkerülhetetlenül terheli majd az idei év költségvetését.

 – Mit titkolt el a Bajnai-kormány?

– Például a Malév esetében a kötelezettségvállalások számszerűsített összegét. Rendkívül nehéz ma megmondani, pontosan kinek és mennyivel tartozik a nemzeti légitársaság. Csupán annyi állítható biztosan, hogy nyilvánvaló jogszabálysértések történtek az elmúlt években, nem véletlenül tett feljelentést ez ügyben az előző kormány pénzügyminisztere. Meglepetésként ért bennünket az is, hogy hazánk nemzetközi tagdíjelmaradása mintegy hétmilliárd forint.

– Mik a legfontosabb üzenetei az első gazdasági akciótervnek?

– A most megalakult kormány a gazdasági tényfeltáró bizottság részjelentésének megismerését követően azonnali intézkedéseket hozott. Ezzel jeleztük a piaci szereplőknek – és én ezt tekintem az első gazdasági akcióterv legfontosabb üzenetének –, ha problémákat láttunk a költségvetésben, nem folytatunk struccpolitikát. Képesek vagyunk cselekedni, és cselekszünk is. A hazai és a nemzetközi reagálások nagyon pozitívak. Ezzel együtt további mélyreható változások szükségesek a fenntartható gazdasági növekedéshez.

– Az első akcióterv mennyivel javítja az államháztartás helyzetét?

– Az idén mintegy 350 milliárd forintos összeggel számolunk. A hiány szűkítése döntően a pénzintézetek különadójához, illetve az államháztartás kiadási oldalán elért megtakarításokhoz kapcsolódik.

– Tartható-e a hiánycél, szükség lesz-e az IMF-hitel utolsó részletére?

– A múlt év végén is látható volt, hogy a GDP-arányos 3,8 százalékos hiány – intézkedések nélkül – nem tartható. A Bajnai-kormányon kívül nem volt olyan elemző vagy szervezet, amely reálisnak tekintette volna a kabinet 2010-es fiskális célkitűzését. Mivel május végére az egész évre tervezett hiány mintegy 85 százaléka teljesült, a költségvetést kritikusan nézők vélekedése bizonyult jogosnak. Úgy is mondhatnánk, szegényebbek lettünk egy illúzióval: választási évben ismételten hiányzott a fiskális fegyelem. Hazánk ilyen törékeny gazdasági környezetben nem teheti meg, hogy a nemzetközi szervezetek felé tett vállalásait negligálja, mert a pénzpiacok azonnal büntetnek. A kormány már lépett, meghoztuk a szükséges intézkedéseket. Másik témára térve: még a nyár folyamán tárgyalunk a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel, és részleteiben is bemutatjuk azt a makrogazdasági pályát, amely közelebb viszi az országot az euróövezeti tagsághoz. Az ugyanis Magyarország jelenlegi helyzetében nem lehet kérdés, hogy hazánknak szüksége van-e az együttműködés meghosszabbítására a nemzetközi szervezetekkel, köztük az IMF-fel.

– Számít-e a hitelminősítő cégek pozitív lépéseire?

– Ha arra gondolok, hogy az uniós csatlakozás után a Standard and Poor’s nemzetközi hitelminősítő valamennyi visegrádi ország hosszú lejáratú devizaadósságát felminősítette, kivéve a magyar hitelbesorolást – amelyet három kategóriával minősített le 2004 és 2010 között –, akkor kijelenthető, van tere a javulásnak. Biztos vagyok abban, ha a befektetők azt érzékelik, hogy Magyarország euróelkötelezett, és megtesz minden szükséges intézkedést azért, hogy újra visszakerüljön – ahogy 2002-ben egy német lap írta – „a csöndes éltanuló” szerepébe, akkor annak meglesz az eredménye ezen a téren is.

– Hogy érzi, bírja az Orbán-kormány a nemzetközi pénzpiacok és befektetők támogatását?

– Eddigi tárgyalásainkon mind a Nemzetközi Valutaalap képviselői, mind az Európai Unió illetékesei rendkívül pozitívan nyilatkoztak elgondolásainkról, és biztosítottak bennünket a támogatásukról. Ugyanakkor kértek is minket, ha valamit megígérünk, azt tartsuk is be, ne kifogásokat keressünk, hanem a megoldásokat mutassuk. Mivel Magyarország jelentős hitelességi deficittel küzd az elmúlt évek gazdaságpolitikai hibái, trükközései miatt, nem lehetnek kétségeink, különös figyelemmel követik majd az elemzők makrogazdasági mutatóinkat. Nincs más hátra: teljesíteni kell, a szavak ideje lejárt.

Szajlai Csaba

(Forrás: MHO)

http://www.miep.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=3437:varga-350-milliardot-takaritunk-meg&catid=35:hirek-itthon&Itemid=1