A The Wall Street Journal június 15-i számában megjelent „Magyarország a gazdasági fejlődés útján" című cikkében a zűrzavaros európai gazdasági helyzetben reménysugárnak látja az új magyar gazdasági tervezetet, amelyben Orbán Viktor kormányfő 16 százalékos egykulcsos adót jelentett be 2011-től, 10 százalékra csökkenti a kisvállalkozók adóját, befagyasztja a kormányzati kiadásokat, és 15 százalékkal visszavágja az állami alkalmazottak fizetését.
A 2008-as pénzügyi pánik különösen nagy csapást mért Magyarországra, miután a külföldi források elapadtak - írja a lap. Az összeomlás az Európai Unió és az IMF közös, 20 milliárd dolláros hitelcsomagjához vezetett. Magyarország azóta csökkentette a költségvetési kiadásokat, és nem hívta le a hitel teljes összegét. A Nemzeti Bank előrejelzése szerint a 20101-es deficit GDP 4,5 százalékát éri el, míg Nagy-Britannia 12, Spanyolország 11 és az Egyesült Államok 10,6 százalékon számol.
Az új kormány nagyon helyesen csökkenteni kívánja a deficitet, de ugyanakkor nagy erőfeszítéseket tesz a gazdaság élénkítésére. „Budapest nem az IMF fejével gondolkodik" - jegyzi meg az amerikai pénzügyi lap. A jelenlegi magyar jövedelemadó a legmagasabb az OECD-ben, ami csak adócsalásra, kibúvókra ad alkalmat.
„Úgy értesültünk, hogy az IMF csak akkor egyezik bele az új adópolitikába, ha jelentős gazdasági fejlődést tapasztal Magyarországon. Hitelezőként az IMF már rövidtávon is elegendő bevételt akar. A szükséges összeget (mintegy 200 milliárd forintot) Budapest a bankokat terhelő különadóból teremtené elõ. Félõ azonban, hogy a bankokat terhelő adók 1400 százalékos emelése tovább mérsékli a hitelezést, hiszen a bankok éves profitja mindössze 300 milliárd forint.
"A magyarok ösztönösen megértik az adócsökkentés gazdasági előnyeit. Sajnálatos, hogy a hitelezőik nem" - fejezi be cikkét a The Wall Street Journal.
AJÁNLOM AZ OLDALT
