MIÉP Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYE

Miként kommentálták a szlovákiai lapok, politikai elemzők a június 12-ei országgyűlési választást? –kérdeztem Karaffa Attilát, a Felvidék.ma szerkesztőjét.

– Mennyire lepte meg ez az eredmény? Gondolta, hogy Most-Híd és a Szabadság és Szolidaritása (Sas) ilyen sok voksot fog kapni?

– Nem a szlovák pártok eredménye, hanem a Magyar Koalíció Pártja sikertelensége volt számomra meglepő. A Most-Híd nevezetű hibrid párt megosztotta a magyarságot, sajnos sikerült a média ilyen irányú agymosása, így több felvidéki magyar is rájuk szavazott. A Most öndefiníciója szerint egy szlovák–magyar polgári párt, tehát nem került be magyar politikai erő a törvényhozásba. A Sas eredménye nem lepett meg, mert az előrejelzések azt mutatták, hogy jól fognak szerepelni a választáson. A szlovákiai lapok egyöntetűen változásról, jobbközép koalícióról beszélnek, Fico hatalmának végét jósolják, s kiemelik: a szlovákiai magyarság nemet mondott a radikalizmusra és a Most-Hidat választotta. Ez a kijelentés nem helytálló, mert az MKP nem egy hagyományos radikális párt.

 – Említette a politikai előrejelzéseket. Azt látom, hogy a közvélemény-kutatók rendesen mellélőttek. A Focus, a Polis és az MVK közvetlenül a választások előtt készült felmérései 29-32 százalék körüli eredményt jeleztek a Smernek, mely végül csaknem 35 százalékot ért el. Mindhárom ügynökség bejutónak látta az MKP-t, két ügynökség pedig a Meciar-vezette HZDS-t is. Az SNS-nek ugyancsak jobb eredményt jeleztek, a KDH-nak szintén, szinte csak az SDKÚ választási eredményét tudták többé-kevésbé pontosan belőni. Mivel magyarázták a közvélemény-kutatók ezeket az eltéréseket? Talán a rejtett szavazókkal?

– A közvélemény-kutatók nem szoktak magyarázatot adni tévedéseikre. Az valóban igaz, hogy voltak rejtőzködő szavazók. Sokan az utolsó pillanatban is befolyásolhatóvá váltak. A Slota-féle SNS-nek bizonyára kedvezett az a tény, hogy a komáromi Trianon-emlékművet megrongálták a választások éjszakáján. Ezt az esetet Slota nagyon jól kihasználta.

– Azt mondta, hogy ezt az MKP-sok tették?

– Odáig nem ment el ő sem. Azt nyilatkozta: ezt egy szlovákiai magyar tette. A rendőrség szerint egy dunaszerdahelyi rendszámú autóval érkező férfi volt a rongáló. Ez az esemény több mint gyanús, mi ezt provokációnak tituláljuk.

– Michal Horsky politológus szerint a jelentős eltéréseket egyrészt a közvélemény-kutatók hiteltelensége, másrészt szakmailag hibás hozzáállása okozza. „Ebben a választási kampányban is bebizonyosodott, hogy a választási eredmények előrejelzését nem arra használják, hogy tájékoztassák a nyilvánosságot, hanem arra, hogy hozzáadjanak a felmérés megrendelőinek” – nyilatkozta a Pravdának. Van ebben valami igazság?

– Horskyval ebben egyet lehet érteni. A választások előtt olyan felmérés is készült, mikor Bugáréknak 20%-ot jeleztek. Saját meglátásom: nem lehet hinni a közvélemény-kutatóknak, hiszen többször a pártok megrendelésére működnek. Az is tény, hogy kevés magyart kérdeznek meg.

– Ivan Gasparovic megdicsérte azokat a magyarokat, akik a Most-Hídat választották, s nem a Magyar Koalíció Pártját támogatták, hanem a szlovák–magyar együttműködésre és együttélésre szavaztak, s ezzel a parlamenten kívülre küldték az MKP-t. Tehát finoman szólva kilóg a lóláb.

– Az államelnök többször kimutatta a foga fehérjét, amikor a felvidéki magyarság elleni törvényeket szentesítette. Gondolhatunk itt a nyelvtörvényre, s az oktatási törvényekre. Gasparovic célja az, hogy az MKP-t egy radikális pártnak állítsa be, s közben udvaroljon Bugáréknak, ezzel is szavazatot szerezzen magának az államfőválasztásokhoz.

– A szlovákiai magyar honlapok közül  az önöké volt az egyedüli, amelyik a felvidéki magyar párt törekvéseit, céljait objektív bemutatta. Nem tartja hibának, vagy hiányosságnak azt, hogy az MKP-nak nem volt napilapja?

– Azt hiszem, hogy mindennek anyagi vonzata is van. Az egyedüli magyar napilapnak beharangozott Új Szó nem MKP-közeli nézeteket jutatott el a választókhoz. Létezik egy MKP Hírvivő is, ami havonta jelenik meg. Sajnos valóban hiányzik egy magyar, keresztény szellemiségű napilap a Felvidéken.

– Mennyire pártos a szlovákiai sajtó? El lehet mondani, hogy pl. a Pravda, a Markíza Tv, a TA3 televízió, vagy a Sme az egy adott politikai oldalhoz áll közel?

– A Sme szinte állandóan támadta Ficót, így az ellenzéknek kedvezett. A TA3 magát többször közszolgálatinak, hírtévének titulálja. A Pravda pedig egy többkulacsos napilap, melyben ellenzéki és kormánypárti vélemények egyaránt megtalálhatók. A Markiza egy kereskedelmi tv, s inkább a mostani ellenzékhez áll közel, míg a közszolgálati televízióba inkább Ficót hívták meg.

– Mennyiben módosul a szlovákiai politikai közbeszéd, ha nem Fico lesz kormányon?

– Várjuk ki a végét, mert folynak a tárgyalások, és Fico igen nagy játékos. A kereszténydemokratákat, a KDH-t akarja elcsalogatni a másik három párttól. Erre utaló kísérlet lehet az is, hogy a szlovák köztársasági elnök, aki Fico fanatikus híve, nem hivatalos beszélgetésre hívta meg a KDH elnökét. A KDH meggyőzésével még az SNS-re sem lenne szüksége Ficónak. Fico azt mondja, hogy akár miniszterelnököt is adhatnak a kereszténydemokraták, sőt a fele-fele arányban osztoznának a bársonyszékeken. A Most-Híd is, és többen is azt akarják, hogy a jelenlegi ellenzék alkossa a jövőbeni kormányt. Ficónak viszont ott van Slota is.

– A jobbközép pártok koalíciós tárgyalásait megnehezíti az a tény, hogy a Bugár vezette listáról bejutott a szlovák Polgári Konzervatív Párt négy képviselője is. Ők pedig önállóan, saját pártjuk nevében kívánnak bekapcsolódni a kormányalakítás folyamatába.

– Június 23-áig próbálkozhat Fico a kormányalakítással, utána az ellenzéké a terep. Kétségtelen, hogy ideológiailag elég vegyes képet mutat a mostani ellenzék. Ott vannak a keresztények, de a liberális Sas is, ami a homoszexuálisokat is megszólította. Bugáréknál pedig csupán hét magyar nevű képviselő van.

– A Sas-nál is indult egy magyar ember.

– Ez így van. A Most-Híd annyira „magyar” párt, mint az összes többi. Hiszen a Smerben, a KDH-ban, sőt az SNS-ben is van magyar jelölt, Ikrényi úr.

– Bárki alakít is kormányt, igen csekély többsége lesz. S ki tudja, hogy ez nem vezet előre hozott választáshoz, vagy kisebbségi kormányhoz. Erről nem ír a szlovák sajtó?

– A szlovákiai sajtó számolgat, s főleg azt emeli ki, hogy vegyes az ellenzéki pártok irányultsága. Arról is beszélnek, hogy a KDH-sok nem fogják sokáig elviselni a liberálisok társaságát a kormányban.

– Az MKP bukását több politológus elemezte. Rastislav Tóth meglepetésnek nevezi a magyar párt eredményét, és úgy fogalmaz, hogy nem jó az MKP parlamenten kívül maradása. „Az MKP-nak a parlamentben lenne a helye, mert ez egy nacionalista párt, és ha a parlamenten kívül lesz, akkor radikálisabb lesz, mint ha parlamenti párt lenne” - nyilatkozta a politológus.

– Mindenkit meglepett az, hogy az MKP kiesett a parlamentből. Az valóban kérdéses, hogy ezek után a magyar párt milyen irányban halad tovább. Valószínűleg szeptemberben lesz a párt kongresszusa. Azon dől el, hogy melyik utat válasszák. Egyes politológusok szerint a magyarországi kettős állampolgársági törvény rontott az MKP helyzetén. Én azt mondom, hogy ne másokban, hanem önmagunkban keressük a hibát, a hiányosságokat.

– Tavasszal egy kb. kéthetes kényszerszünetet tartott a Felvidek.ma. A pénzhiány volt ennek az oka?

– A honlapunkat működtető Szövetség a Közös Célokért társulás került anyagilag rossz helyzetbe, s tárgyalásokat kellett folytatniuk a pénzforrások előteremtéséről. Ezért kényszerültünk egy rövid szünetre. Akkor nagyon sokan jelezték nekünk: hiányolták honlapunkat. Egy tizenegy napos szünet után újra elindultunk, s örömünkre nőtt a látogatottságunk.

Medveczky Attila

(Az interjú 2010. június 15-én készült.)

 http://www.miep.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=3421:gasparovic-megdicserte-a-partuetket&catid=39:interju&Itemid=62