MIÉP Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYE

Kétszáz halott, kétezer sebesült, százezer menekült – ez a pénteken Kirgizisztánban kezdődött zavargások eddigi mérlege. A Biztonsági Tanács elítélte az összecsapásokat, de ennél sokkal több nem történt.

Az éjszaka viszonylagos nyugalomban telt el, de a BBC tudósítója szerint sokfelől hallatszott lövöldözés, és semmi jele annak, hogy a konfliktus véget ér. Kirgizisztán ügyvezető kormánya változatlanul az elűzött és most Fehéroroszországban élő Kurmanbek Bakijev volt elnököt vádolja az ellentétek szításával. Roza Otunbajeva ideiglenes elnök – aki korábban az orosz hadsereg segítségét kérte – most kijelentette: nem kér a békefenntartókból, akiket a térségbeli és orosz vezetésű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezet (ODKB) tagállamai ajánlhatnak fel. Kirgizisztánnak most nem békefenntartókra, hanem rendre van szüksége. Az ideiglenes államfő bejelentette, hogy június 27-én mindenképpen népszavazást tartanak az új alkotmányról, mert az teszi lehetővé, hogy az ősszel demokratikus választások legyenek.

Az összecsapások hátteréről különféle variációk keringenek. Navi Pillay, az ENSZ emberi jogi főbiztosa kijelentette, hogy egyes bizonyítékok szerint módszeres gyilkolás folyik Kirgizisztán déli részén. Fegyveres csoportok válogatás nélkül lövik agyon az embereket és a gyerekeket, megerőszakolják a nőket, és egész házsorokat gyújtanak fel. Osban és Dzsalalabadban holttestek hevernek az utcákon. Pillay szóvivője ezt azzal egészítette ki, hogy bizonyos jelentések alátámasztják: „Mindez nem véletlenül történik, a gyilkolást valakik irányítják, kitervelik, és meghatározzák a célpontokat is. Ezt egyelőre nem tudjuk bizonyítani, de vannak erre utaló jelek.”

A Nemzetközi Vöröskereszt (ICRC) szerint az áldozatok száma jóval több lehet. Egy szemtanú közölte, hogy egyedül Osban ezren haltak meg. Üzbég menekültek elmondták, hogy Os városába először harckocsik törtek be, hogy megtisztítsák az utat, és helyet csináljanak a fegyveres bandáknak.

Orosz lapok találgatásai szerint a kirgizek és az üzbégek egyaránt támadják a másik népcsoportot, és lehetséges, hogy a konfliktus hátterében a még a szovjet korszakból örökölt régi ellentétek állnak. Az 5,5 milliós Kirgizisztánban a lakosság 15 százaléka üzbég. Közép-Ázsia etnikai térképe olyan, mint egy foltvarrási technikával készült színes szőnyeg, amelyen a lappangó konfliktusok sora gyorsan lángra lobbanthatja az egész térséget. Legelőször azonban a humanitárius katasztrófa kiszélesedését kellene megakadályozni.