MIÉP Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYE

(...)
       A II. Világháború utáni időkben Nyugaton élő magyar történészek és nyelvészek, Badiny Jós Ferenc, Bobula Ida és mások munkálkodtak azon, hogy bebizonyítsák a szumír-magyar rokonság valódiságát. A politikai és egyes vallási vezetőknek ez komoly gondot okozott, ugyanis ha ezt a tényt hivatalossá emelik, akkor szükségessé válik a történelem újraírása mind politikailag, mind vallásilag.
       Az ősi írások szerint Mezopotámiában, a szumír birodalom területén Kr. e. 3500-ban beszélt nyelv, nagy nép nyelve volt. Ennek emléke fennmaradt a KU-MA-GAR-RI szóban, jelentése: NAGY-HATALMAS-NÉP. Tény, hogy a szumír kultúra már Kr. e. 5000-3000 években a Kárpát-medencében létezett; a szumír és a szittya - pelazg, a két nagy nép között a kapcsolat immár bizonyítható.
       Miután a szittya-magyar nyelv, a szittya-hun-magyar írásrend azonos a pelazg-etruszk nyelv- és írásrenddel, a magyar nyelv azonos a szumír nyelv- és írásrenddel, egyszerű algebra az egész: a=b, b=c és a=c; a = szittya-hun-magyar, b = etruszk-pelazg, és c = subar-szumír. Minthogy a szumír nyelv a mezopotámiai kultúrák nyelve, mely már a vízözön előtt is létezett, 60-65i-ban a magyarban fennmaradt, nyugodtan mondhatjuk, hogy az emberiség történelmének egyik kulcskérdése a magyar nyelv. Érthető, hogy miért vörösposztó a szumír-magyar rokonság egyes germán és szémi történészek és egyházi méltóságok szemében. Őszerintük el kell tünnie ennek a népnek a föld színéről, mert ameddig ez a nyelv létezik, addig a több évszázados történelemhamisítás bármikor kártyavárként omolhat össze.
       (...)
A szarmata szumír nyelven KIRÁLYI ORSZÁGOT jelent. Herodotos a szarmaták országának határait nem említi, de a Kaukázustól északabbra jelzi őket, szerinte a szarmaták a skytha nyelvet beszélték, és egy nyelvűnek mondja őket a mezopotámiai népekkel, azaz a szumírokkal (IV. könyv). Itt kell említenünk Tolsztov véleményét, őszerinte Skythia és a szarmata föld ugyanaz (lásd a térképet), és ezzel bezárul a kör: pelazg-skytha azonosság és az egynyelvűség mellé tehető a szumír-szabir-szarmata-királyi szittya azonossági kör is.
       Ha már a Nagy Erős Földről beszélünk, szólnunk kell annak Istennőjéről is, akinek neve a szumír földön ERŐS volt.
       Az Olt folyó melletti ERŐSD városban már Kr.e. 5000 éwel az ERŐS istennőnek nagy kultusza volt, és a város neve is őrzi emlékét. A Krim-félszigeten a Tolsztov-expedíció feltárta a királyi szittyák fővárosát, és az ásatások során előkerült ERŐS istennő szent alakja. E nagy népet hosszú vándorlásai alatt mindenütt kísérte a Nagy Föld Erőse, akit a szumírok ERŐS KI GÁL-nak neveztek. Vajon a Nagy Föld Erős Istennője és a királyi szittyák ismert Erős Istennője azonos-e a görög mitológia Eros-ával? A szittyák és a Kárpát-Duna-medence Erős-e a Szűzanya, a termékenység Istennője és a görög Eros pedig=a szerelem, a megtermékenyítő erő, amelyből az emberek születnek. A két név ugyanazt jelenti. A Duna-medence Erős-e újból visszatér a Babilonból jövő subar néppel, már jóval a szabírnak nevezett Árpád népe előtt, mivel ez a nép a kék Dunát valamikor ISTER-nek nevezte; az Ister folyásának nyugatról délre fordítása: ISTER GAM a szumír nyelvben (Duna-kanyar), a mai napig is fennáll, mint ESZTERGOM, az ÁRPÁDHÁZ egyik koronázó városa.
       Nem szabad megfeledkeznünk az erdélyi Erősd-ről, ahol több mint 4000 éwel a történelemírás atyja Herodotos, az örök mesemondó Homéros és még a görögök kialakulása előtt is az Eros Istennő-t tisztelték. Vajon honnan is vehették a görögök az ő Eros-ukat, ha nem Görögország őslakóitól, a pelazgoktól? Itt semmi kétség nem lehet, mert a görög Eros és a szittya Erős Istennő egy és ugyanaz, ahogy a pelazg és a szittya nyelv is ugyanaz.
       (...)
       Padányi Viktor szépen illesztette a subar-szabirokat a magyar történelembe, azért érdemes a következőket is figyelembe venni:

1. Szabíriával kapcsolatosan nagyon érdekes adatokat találunk Lukácsi Kristóf könyvében: Szabíria Örményország része már hosszú idők óta létezett, és az asszírok mint UR-AR-TU néven jegyezték be a történelembe.
2. Herodotos a IV. könyvében elmondja, hogy a skythák a médjek között telepedtek le. Tehát a szittyáknak UR-AR-TU-n kellett keresztülmenniök, ami igazolja a ciméria szittyáknak a Kaukázuson túli kapcsolatait is.
3. Ők a királyi szittyák és szarmata földön laknak. (babiloni nyelven a szár- királyt, a matya (magyar) -országot, földet jelent. A szarmata szó helyesen így értelmezhető: királyi föld.
4. A Kaukázuson át menekülő subar-szabír nép őnáluk talált menedéket és új hazát.
5. V. Orbán és XI. Gergely római pápák, valamint Nicolos bizánci Patriarka a magyarokat nevezi királyi skythaknak.
6. Herodotos szerint a szarmaták szittya nyelven beszéltek. Mármost, ha a magyarok királyi szittyak a Kr. u. X. században, és őket a Kr: e. századokban szarmatáknak nevezték, akkor a magyarok mind nyelvileg, mind fajilag a szarmatákhoz tartoznak.
7. A királyi szittyák a transoxiniai és a Jaxartes melléki, Dárius perzsa király által el nem ért Skythaföld uralkodói voltak. Innen az Oxus folyó balpnrtjára áttelepedett, azaz elpártolt skytha törzsek: a sogdinai, a saca,a daha és a masszagéta megalakították a Nagy Pártus Bírodalmat Kr. e. 256-ban. A pártusok az Eufratesztől Indiáig, egy félévezreden keresztül uralták ezt a területet, beleértve az egész régi Szumíriát, Babilont és a szubarok országát is.

A pártus uralom alatt a szumír hagyományokat ápolták; ott nyugodtan élhetett minden szumír utód.
       Figyelembe kell vennünk, hogy innen, a Nagy Pártus Birodalom területéről indultak el Attila hunjai, és az avarok, a mai Franciaország területéig terjesztették ki országukat. Megállapítást nyert, hogy a hunok és az avarok nyelve azonos volt a Kr. u. 895-ben a Kárpát-medencébe érkező magyarok nyelvével. Az egynyelvűség tudata az 1848-as Szabadságharcig élt a magyar nép lelkében.
       Következésképpen a honvisszafoglaló Árpád népének nyelve, a magyar nyelv segítségével könnyen kimutathatók az alábbiak:

1. a hunok és avarok előbbi hazájának, a Pártus Honnak nyelve;
2. a pártus ékírásos felíratok a hun-magyar-szkytha írásrend szerint olvashatók;
3. Árpád, a honvisszafoglaló magyarok Papkirálya a szabir uralkodó törzs-ből származott, így a pártus és a  szabír nyelvnek is egyeznie kellett;
4. a szabírok pedig azonosak a subur-subarokkal, akik szumírul beszéltek, tehát a magyar nyelv azonos a  szumírral is.

       A székely-magyar és az etruszk rovásírással is azonosíthatók a skytha, avagy türk (nem török) betűk. A krónikák a hun népek írásának is nevezik. A Wylie-Journal Royal Asiatic Society 1860 közli: Dizabul kagán skytha betűs levelének keletkezése előtt, Kr. u. 518-ban egy Szünjün nevű kínai utazó meglátogatta  Góbi Sivatagtól nyu-gatra élő hun-türköket népeket, akikről azt állítja, hogy írásuk ugyanolyan, mint Kína északi részein lakó újgor-tatároké.
       Sajnos, az elmúlt évezred alatt, mi magyarok kevéssé becsültük ősi hagyományainkat, nem úgy mint az ősi időkben, amikor az ősi tradíciók ápolása a nemzeti vallás alapja volt.
       A KU-MA-GAR (nagy, hatalmas nép) a legősibb hagyományok letéteményese és alkotója volt.
       (...)

Baskói Magyar János