MIÉP Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYE

Legalább kilenc halálos áldozattal és több sebesülttel járó, ráadásul a nemzetközi jog előírásaival élesen szembenálló akciót hajtott végre ismét az izraeli hadsereg. Május 31-én hajnalban izraeli kommandósok szállták meg a Gázai övezetbe segélyeket szállító konvoj vezérhajóját. A széleskörű nemzetközi felzúdulást kiváltó incidens súlyos diplomáciai válságot eredményezhet Izrael számára, mely a zsidó állam elszigetelődéséhez vezethet. A nemrég indult közvetett palesztin-izraeli tárgyalásoknak is vége szakadhat. Több európai kormány, köztük Törökország is bekérette izraeli nagykövetét, magyarázatot követelve az incidensre. A segélyeket szállító hajóraj elleni izraeli fellépés miatt Törökország kezdeményezésére hétfő délutánra összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök pedig lemondta a keddre tervezett washingtoni látogatását. Az éppen Kanadában tartózkodó Netanjahu az Izraeli Védelmi Erők (IDF) intézkedéseit természetesen meg tudta magyarázni. A kommandósok szerinte önvédelemből nyitottak tüzet, miután a fedélzeten tartózkodó aktivisták könnyűfegyverekkel, valamint késekkel és botokkal támadtak rájuk. Az Izraeli Haditengerészet arra utasította a nemzetközi vizeken tartózkodó hajókat, hogy Asdod kikötője felé váltsanak irányt, ahol a segélyszállítmányt kipakolnák, majd átvizsgálás után esetleg szárazföldön juttatnák el Gázába.

 Greta Berlin, a segélyakció megszervezésében résztvevő palesztin-barát Free Gaza Movement (Szabad Gáza Mozgalom) vezetője a The New York Times amerikai napilapnak telefonon nyilatkozva elutasította az izraeli hadsereg verzióját, mondván, hogy szerinte elképzelhetetlen, hogy a fedélzeten tartózkodó civil utasok „arra vártak volna, hogy tüzet nyithassanak az izraeli katonákra.” Ez a „Freedom Flotilla” („Szabadság Hajóraj”) nevet viselő konvoj volt eddig a legambiciózusabb kísérlet az iszlamista Hamász uralta Gázai-övezet tengeri blokádjának áttörésére, melyet immár három éve tart fenn Izrael. A jelentések szerint közel 600 utas tartózkodott a hajók fedélzetén, köztük az észak-ír Mairead Corrigan-Maguire, Nobel-díjas békeharcos.

Az incidens híre órákon belül óriási diplomáciai visszhangot keltett, melynek eredményeként Catherine Ashton, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a történtek teljeskörű kivizsgálását, továbbá a Gázai övezet izraeli blokádjának azonnali feloldását követelte. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárt szinte sokkolta az incidens híre. Az erőszakos cselekményeket elítélve egy ugandai sajtótájékoztatón kijelentette: „Elengedhetetlen, hogy teljeskörű vizsgálatra kerüljön sor annak megállapításához, pontosan hogyan történt a vérontás. Úgy hiszem, Izraelnek sürgősen magyarázattal kell szolgálnia.”

A támadás hírére több ezer tüntető vonult Isztambul utcáira, miközben Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök az izraeli akciót „állami terrorizmusnak” minősítve megszakította latin-amerikai látogatását és visszatért Törökországba. Murat Mercan, a Török Nemzetgyűlés külügyi bizottságának elnöke egy televíziós beszédben kijelentette: „Izrael nemzetközi vizeken hajtotta végre ezt a műveletet, fehér zászló alatt hajózó hajók ellen, ami a nemzetközi jog szerint elfogadhatatlan.” A CNN amerikai hírtelevízió szerint Törökország dühében visszahívta izraeli nagykövetét, lemondott három tervezett török-izraeli hadgyakorlatot, valamint hazahívta ifjúsági focicsapatát, melynek két mérkőzése lett volna Izraelben.

Az arab vezetők részéről erős és azonnali volt a felháborodás. A Wafa hírügynökség szerint Mahmúd Abbász palesztin elnök „mészárlásnak” minősítette a történteket. Rijad Mansour palesztin ENSZ-nagykövet „a lehető legerősebb reakciót” követelte a Biztonsági Tanácstól, hangsúlyozva, hogy Izrael nem úszhatja meg a nemzetközi jog immáron ezredik alkalommal történő semmibevételét. Száeb Erakat palesztin főtárgyaló háborús bűncselekményként értékelte a történteket. „Ezek polgári hajók voltak, civilekkel, gyógyszerekkel, tolószékekkel, élelmiszerrel és építőanyagokkal a fedélzeten” – mondta. „Megdöbbentő, amit Izrael Gázával tesz” – tette hozzá Erakat.

Elfogására induló izraeli hajók vasárnap hagyták el Haifa kikötőjét. A segélyszállító palesztin-barát aktivisták hajórajával találkozva az Izraeli Haditengerészet felszólította a hajók kapitányait, hogy azonosítsák magukat, majd közölték velük, hogy blokád alatt álló területhez értek és Asdod kikötőjébe irányították őket. Miután a segélyakció szervezői nem voltak hajlandóak eleget tenni a felhívásnak, végül az az izraeli döntés született, hogy felszállnak a hajókra és ők irányítják azokat Asdodba.

A halálos áldozatok és a sebesültek számáról eltérően számoltak be az egyes hírügynökségek. A CNN szerint legalább kilencen vesztették életüket az összecsapásban – többségük török állampolgár –, míg többen megsebesültek, köztük hét izraeli kommandós. Az IDF sajtóközleménye szerint valamennyi sebesültet, mind az izraelieket, mind a külföldieket helikopterrel izraeli kórházakba szállították.

Az Al Jazeera arab hírtelevízió egyik riportere a konvoj legnagyobb hajóján, a Mavi Marmara-n tartózkodott a támadás során. Egy videóriportban arról tudósított, hogy több tucat polgári személy sebesült meg a harcok során.

A segélyszállítmányok célbaérkezését csak a legelvetemültebb diktatúrák akadályozzák meg. Az évek óta nélkülözésben, elégtelen egészségügyi ellátásban részesülő, a külvilágtól elzárt palesztinok sorsa az amúgy oly érzékeny zsidó közösséget hidegen hagyja. Sőt, több zsidó szervezet még keményebb fellépést sürget.

czyba

http://www.miep.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=3382:allami-terror-es-nepirtas&catid=38:publicisztika&Itemid=60