MIÉP Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYE

Jócskán felforrósodott a helyzet a közel-keleti térségben a gázai segélyflottilla ellen hétfőre virradóra történt izraeli támadás óta. Tegnap az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) állásfoglalásában elítélte a katonai ak­ciót, és gyors, tárgyilagos, hiteles, átlátható vizsgálatot követelt. Az ENSZ legfőbb biztonsági szerve hosszú órákon át zárt ajtók mögött tanácskozott, mire meghozta döntését. A rendkívüli ülés után kiadott nyilatkozatban (a dokumentum nem kötelező érvényű, de a 15 tagú testület egyhangúlag hagyta jóvá) a BT követelte Izraeltől a segélyflottilla hajóinak és a fedélzetükön tartózkodó, őrizetbe vett utasoknak azonnali szabadon engedését. Ez tegnap részlegesen megtörtént, de Izraelben még félezer segélymunkás tartózkodik, a sebesülteket kórházakban ápolják.

A BT-dokumentum arról is szól, hogy a gázai helyzet „tarthatatlan”.
A testület szerint szükséges lenne biztosítani az áruk és a személyek folyamatos áramlását a térségbe, valamint a humanitárius segélyszállítmányok akadálytalan szállítását és elosztását.

Tegnap bombaként robbant a hír, hogy Egyiptom, amely három éve részt vesz az övezet elleni blokádban, megnyitotta az Egyiptom és a Gázai övezet között lévő átkelőt. A rafahi átkelőn 2007 óta csak egészségügyi felszereléseket engednek át, most a hírek szerint humanitárius segélyt juttatnak az övezetbe, nem világos, mennyi ideig lesz nyitva a „rés” az egyiptomi falon.

Izrael hétfőn hajnalban nemzetközi vizeken megrohamozott hat, segélyszállítmánnyal megrakott hajót, amely a Gázai övezetbe tartott. Az incidensben a flottilla kilenc nemzetközi aktivistája vesztette életét, többtucatnyian megsebesültek, köztük izraeli katonák is, egyikük súlyosan.

A nemzetközi segélyflottilla szervezői közölték, még két hajó van úton Gáza felé, amelyek néhány nap múlva újra kísérletet tesznek az izraeli blokád megtörésére. Ezzel kapcsolatban az izraeli védelmiminiszter-helyettes kijelentette: nem fogják engedni, hogy bármilyen, humanitárius segélyt szállító hajó bejusson a Gázai övezet vizeire, és ellássák azt a területet, amely „terroristák bázisává” vált, és fenyegeti Izraelt.

A BT-határozat nyilvánosságra hozása után nem sokkal összetűzés is történt a Gázai övezet határán. Palesztin fegyveresek izraeli katonákkal csaptak össze, egy palesztin radikális csoport rakétákat is kilőtt izraeli területre, az izraeli légierő légi csapásokkal válaszolt, az akcióban három palesztin meghalt.

Mindeközben Ramallahban jelezték, az ügy miatt nem szakítják meg a közvetett béketárgyalásokat. Mahmud Abbasz elnök szerint erre nincs szükség, mivel a palesztinok az Egyesült Államokkal tárgyalnak, és nem közvetlenül Izraellel.

Az incidens miatt Magyarország is aggódik

Aggodalmát fejezte ki a Külügyminisztérium a gázai segélyflottillával szemben alkalmazott izraeli katonai erőszak miatt, és támogatja a teljes körű vizsgálatot követelő nemzetközi erőfeszítéseket – jelentette ki a tárca szóvivője. Mátrai Zsuzsanna közleménye szerint „az incidens lezáratlansága kedvezőtlen hatást gyakorolhat a közel-keleti tárgyalásokra. Felkérjük továbbá Izraelt, hogy biztosítson megfelelő csatornákat a segélyszállítmányok biztonságos eljuttatására” – áll a dokumentumban. A Jobbik jelezte, Izraelt elítélő határozatot kezdeményez a parlamentben. A Magyar Kommunista Munkáspárt közleményében ítélte el „Izrael barbár agresszióját”. (MH)

5 perces interjú: Ahmed Abdelrazek, palesztin Állam budapesti nagykövete

– Mit gondol a hétfői eseményekről?

– Elítéljük a mészárlást. A békeaktivisták fegyvertelenek voltak, nem értjük, miért használtak az izraeliek ilyen elsöprő erőt.

– Nem gondolja, hogy provokáció történt? Izrael jelezte, nem engedi kikötni a hajókat Gázában.

– Nem. A gázai blokád törvénytelen, s ezt a nemzetközi közösség is látja. Ezért akarnak segíteni, tisztán humanitárius segélyről volt szó, ebben nincs semmi provokáció. Az izraeliek üzenetet akartak küldeni a humanitárius csoportoknak, hogy utolsó alkalommal jöhettek ide.

– A nemzetközi közösség keményen elítélte az incidenst. Fordulóponthoz értünk Gázával kapcsolatban?

– Itt az idő, hogy a nemzetközi közösség lépéseket tegyen a blokád feloldására, s megszüntesse 1,5 millió ember szenvedését, a palesztinok kollektív büntetését. Izraelnek alá kell vetnie magát a nemzetközi közösség akaratának.

– Izrael szerint nincs humanitárius válság Gázában.

– Természetesen ezt állítják, de miért van az, hogy mindenki más ennek az ellenkezőjét mondja?

– Ha véget érne a blokád, képesek lennének ellenőrizni Ramallahból a Hamaszt, a fegyvercsempészetet?

– Stratégiánk a béke, a két állam megoldás létrehozása, békében nincs szükség fegyvercsempészetre. A jelenlegi izraeli vezetés nem akar békét, politikusai szélsőségesek, a nyugati parti palesztin területek annektálására, a palesztin lakosság kiűzésére törekszenek.

– Kikiálthatják egyoldalúan az államukat?

– A nemzetközi közösséggel karöltve tehetjük csak meg. Törvényes, mindenki által elismert államot szeretnénk létrehozni. (Janzsó Viktor)