MIÉP Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYE

2013. szeptember 30.-án 238 igen, 38 nem szavazattal és 4 tartózkodás mellett az Országgyűlés elfogadta a jogszabályt, amely megalapozza egy európai színvonalú sportkomplexum kialakítását, de nem változtatja meg az erdővédelmi, természetvédelmi és építésügyi szabályokat, csak kifejezetten a Normafa területére enged eltérést. Az elfogadott törvény részletesen szabályozza az egyes területeken elhelyezhető funkciókat, a beépíthetőség tiltását vagy kismértékű növelését. A legfeljebb 10 százalékos bővítés feltételei között szerepel egy új, maximum 500 négyzetméteres, hitéleti rendeltetésű épület elhelyezése az (Szent) Anna-réten. A katolikus egyház gyűjtésből szeretne felépíteni egy körülbelül 8-szor 10 méteres (80 négyzetméteres) kápolnát.

Arra, hogy a fenti törvény végre, ismételten lehetőséget biztosítson a Világ Királynője Engesztelő Kápolna megépítéséhez, 69 évet kellett várnunk. Ez idő alatt hazánkat és magyarságot úgy anyagi, – ha úgy tetszik gazdasági – mint erkölcsi, szellemi, hitbéli értelemben is kifosztották. Hosszú évtizedekig tombolt az ateista demagógia, később a liberális lélekrontás. Magam, a 90-es évek közepén hallottam első ízben Natália, polgári nevén Kovacsics Mária (1901 Pozsonybeszterce-1992 Törökbálint) szerzetesnő küzdelmes, szenvedéssel, áldozatvállalásokkal teli életéről, munkásságáról.

Natália nővér a Világ Győzelmes Királynője - tisztelet és - engesztelés kezdeményezője. 1917-től a ferences harmadrend tagja. 1918-ban Pozsonyban belépett az orsolyiták rendjébe. 1936-ban Magyarországra jött és a kecskeméti zárdába került. 1943-1948 között a budai zárdában élt. Gyermekkorától apáca szeretett volna lenni. A Szűzanya Natália otthonában, a szülei, majd másnap a falu plébánosa jelenlétében is megmutatkozott. Az 1930-as évek végén és az 1940-es évek elején Jézus Krisztus felszólította, hogy az emberek, a Katolikus egyház vezetői, sőt, maga XII. Pius pápa felé is közvetítse Jézus Krisztus és Szűz Mária akaratát, kéréseit. Íme, a nővér egyik látomása: „Jézus egy nagyobb és egy kisebb golyócskát helyezett a Szűzanya kezébe e szavakkal: - Anyám! A Te kezedbe helyezem Magyarországnak és a világnak eljövendő sorsát. Te leszel, mintegy második megváltója a vérbe és bűnbe merült világnak. – Amikor Jézus e szavakat kimondta, láttam, hogy a Szűzanya országunk felett áll kitárt karokkal.” Jézus kérte a nővért, hogy indítsanak el egy „Engesztelő mozgalmat” és építsék fel a kápolnát a Szent Anna-réten. Ha ez bekövetkezik, Jézus ígérete szerint Magyarország megmenekül a II. Világháború borzalmaitól, sőt, az egész világra béke köszönt. Jézus azt akarta, hogy Magyarország semleges maradjon a világháborúban, hogy elkerülje az azt követő rendszer egyházüldözését. Sok, általa közvetített jóslat még életében bekövetkezett. Többek között megjövendölte a II. Világháború során, hogy hová hullik és milyen módon az első bomba. 1942-ben – ahogyan azt jó előre kinyilatkoztatta – a városmajori templom mellett csapódott be, ám, a gondviselésnek köszönhetően csak a templom ablakai törtek be. Krisztus ígérete szerint, ha felépül a kápolna, idegen csizma nem lép magyar földre.

Mindszenty Józsefet 1944. március 4.-én XII. Pius pápa veszprémi püspökké nevezte ki, és még ugyanabban a hónapban 24.-én (hivatalát 29.-én, éppen a születésnapján foglalhatta el) Serédi Jusztinián bíboros, prímás, esztergomi érsek fel is szentelte. Mindszenty és Natália nővér ugyan személyesen sohasem találkozhattak, ám levelezéseik által tartották a kapcsolatot.

1944 végén megtörtént a kápolna alapkőletétele. Mikor az építkezés megkezdődött a vörös hadsereg már Vácnál járt. Az építkezésen gőzerővel dolgozott több tucat ember, rendőr, tűzoltó, még apácák is. Sajnos, a háborús helyzet miatt mindössze az alapokig jutottak. Az építkezésre összegyűjtött pénzt, hogy értékállóságát megőrizzék, Tokaji bor felvásárlásába fektették. A szovjet megszállás alatt a Tokaji nedűnek nyoma vész. Mindszenty 1945. április 20.-án szabadul a nyilasok általi bebörtönözöttségéből. Az 1945. március 29.-én elhunyt Serédi Jusztinián. XII. Pius 1945. szeptember 8.-án esztergomi érsekké, majd 1946. február 21.-én bíborossá nevezi ki Mindszentyt. A Magyar Katolikus Egyház vezetőjeként 1947-ben kezdeményezi a kápolna építésének folytatását, de az időközben egyre nagyobb kommunista befolyás következtében szándéka kudarcba fullad. 1948.-ban a bíboros atya kezdeményezi egy bizottság felállítását, amely másféléven keresztül vizsgálja Natália nővér jelenésekkel kapcsolatos beszámolóit. A bizottság azokat – pápai jóváhagyás mellett - hitelessé nyilvánítja. Ezekben az időkben következik be Natália nővér által közvetített, az egyház vezetőit érintő jóslata: -”Szét kell osztani vagyonukat a szegények között. Ha vagyonotokat szét nem osztjátok, az istentelenek fogják elvenni tőletek, titeket pedig marhavagonokban visznek el.”

Ezekben a napokban úgy áll az Engesztelő Mozgalom és annak szent ügye, hogy különféle, környezet- és erdővédelmi, stb. okokra hivatkozva azt egyes pártok politikusai támadják. Az említett támadásokról, az beruházások, építkezések elleni magánakciókról lépten – nyomon értesülhetünk. Minő meglepő; e témában az LMP tagjai mellett a szakadár Jávor Benedek a legaktívabb. Nem konkrétan a kápolna felépítését támadják, ahhoz nincs bátorságuk. Mindössze halvány utalásokkal operálnak. A kialakult helyzet már Pokorni Zoltánnak is kellemetlen. Úgy látná jónak, ha népszavazás döntene a projektről. Amennyiben az esetleges népszavazás voksai döntenek? Abban az esetben nem tehetek, tehetünk mást, minthogy bízom, bízzunk a polgártársaink naprakész tájékozottságában. A jövőben is, ahogyan az eddig is tettem; figyelemmel kísérem e nemes ügy fejleményeit. Kérem az Úr Jézus Krisztus segítségét, hogy ne ismételhesse meg magát a történelem éppen most, egy reménytelibb jövő kezdetén. Végezetül álljon itt egy kinyilatkoztatás, melyet Natália nővér közvetített számunkra: „Tudja meg az egész világ, hogy magyar népem, Anyám iránt tanúsított különös tisztelete, szeretete által nyer isteni szemem előtt tetszést és kegyelmet.”

Cseh Tibor
kazincbarcikai elnök
Magyar Igazság és Élet Pártja