MIÉP Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYE

A Castel Gandolfó-i pápai nyaraló udvarát Nagyboldogasszony ünnepén a világ minden részéről érkezett zarándokok töltötték meg, hogy délben a szentatyával együtt elimádkozzák az Úrangyalát. A pápa beszédében emlékeztetett rá, Szűz Mária tisztelete a kezdetektől fogva elkíséri az egyház útját, e hagyomány legalább a 4. századik vezethető vissza. Emlékeztetett, Nagyboldogasszony ünnepének jelentőségét XII. Piusz pápa hatvan évvel ezelőtt, 1950. november elsején közzétett Munificentissimus Deus kezdetű apostoli konstitúciója foglalja össze, amely „Istentől kinyilatkoztatott dogma”-ként kihirdeti: „a Szeplőtelen Istenanya, mindenkor Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt fölvétetett a mennyei dicsőségbe”.

XVI. Benedek szerint a történelem folyamán minden kor művészei Mária-képekkel és -szobrokkal díszítették a templomokat és kegyhelyeket. „Költők, írók és zenészek rótták le himnuszokkal és liturgikus énekekkel tiszteletüket a szűzanya előtt. Kelettől nyugatig fohászkodnak a hívek a mennyei anyához, aki karjában tartja Isten fiát, és akinek oltalma alatt menedékre talál az egész emberiség” – jelentette ki. Végül VI. Pál szavaira emlékeztetett, aki Marialis cultus kezdetű apostoli buzdításában megállapította, hogy a mennybe felvett Mária továbbra is folytatja közbenjáró küldetését. Az ima után a szentatya anyanyelvükön üdvözölte a pápai nyaraló udvarán jelen lévő híveket. Magyar köszöntése így hangzott: „Szeretettel köszöntöm a magyar zarándokokat. Szívből kérem rájuk Szűz Mária anyai oltalmát.”