MIÉP Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYE

A leköszönő testület képviselői most utoljára ülnek (legfeljebb) 67-en a teremben, mert az október 3-án megválasztandó új közgyűlés – az új városvezetővel együtt – már csak 34 tagú lesz.

A testület tervezett napirendjén szabályozási kerettervek, engedélyokiratok módosítása, felügyelőbizottsági tagcserére vonatkozó javaslatok szerepelnek, ám várhatóan inkább az ezeknél nagyobb érdeklődést kiváltó választási kampánytémák állnak majd a viták középpontjában.

Távhőáremelés az utolsó pillanatban?

Szóba kerülhet a fővárosi távfűtés kérdése, valamint Demszky Gábor legutóbbi, az egyik televíziónak adott nyilatkozata, amelyben Tarlós Istvánt, a Fidesz–KDNP főpolgármester-jelöltjét nevezte meg, mint a posztjára legjobb eséllyel indulót.

A távfűtés ügye azért kerülhet napirendre, mert Szanyi Tibor, az MSZP kampányfőnöke azt mondta, brutális távhődíjemelés várható az önkormányzati választások után. A szocialista politikusok szerint a mostani kormány gazdaságpolitikája miatt lesz szükség a díjemelésre. A Fidesz-frakció válaszul ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy egy esetleges távhőáremelés felelőssége a szocialista–liberális városvezetést és a Főtáv Zrt. MSZP által delegált és támogatott vezetését terheli. A Fidesz szerint a jelenlegi MSZP–SZDSZ-városvezetés az, amely a távhő díjának emelésére törekszik még az önkormányzati választások előtt, „mielőtt a választók elzavarják őket”.

Milyen lesz Demszky búcsúja?

Azt egyelőre nem tudni, milyen lesz a húsz év után távozó (az SZDSZ-ből kilépett, immár független) Demszky Gábor főpolgármester és a Fővárosi Közgyűlés „búcsúja”, a leköszönő városvezető miként köszön el, von-e „egyenleget”, vagy hogy tartanak-e az Újvárosházán valamilyen búcsúrendezvényt.

Demszky Gábort 1990. október 31-én, a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén választotta meg főpolgármesterré a testület. Az MTI akkori beszámolója szerint a közgyűlésen jelen lévő 84 küldött közül 52-en támogatták az SZDSZ-es politikus jelölését, így az akkor 38 éves, jogi végzettségű Demszky Gábor lett Budapest főpolgármestere. (Az első közgyűlés még 88 tagú volt, és 1990-ben még nem közvetlenül a választók szavaztak a főpolgármesterre, mint most.) Az MTI akkor azt írta: Demszky Gábor eskütétele után rövid beszédében szólt arról, hogy a főváros vezetése a jövőben minden döntést az érintettekkel és az érdekeltekkel történt előzetes megbeszélés után kíván meghozni.

Közölte, munkájukat határozottan és nagy fokú sajtónyilvánosság mellett akarják végezni. Egyúttal hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a fővárosi önkormányzat tevékenységében pártállástól függetlenül a szakértelem és a hivatásbeli lelkiismeret elsődlegességére kell törekedni, a politikai megfontolások csak másodlagosak lehetnek. Demszky Gábor a legsürgősebb feladatok között említette a humánus gondoskodásra szoruló rétegek, különösen a hajléktalanok támogatását.

(MTI)