MIÉP Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYE

A Gyurcsány-kormány 2008 őszén kötött készenléti hitelkeret megállapodást az IMF–EU–Világbank trióval húszmilliárd eurós értékben, amelyből már 14 milliárd eurót lehívott a magyar kormány. A nemzetközi hitelcsomagból lehívott kölcsönösszeget, illetve annak kamatait a jövő év végétől kell elkezdeni törleszteni. Az Államadósság-kezelő Központ adatai szerint ez 2011-ben, illetve 2012-ben mintegy 5,4 milliárd eurót tesz ki. Az adósságszolgálathoz tartozik ezen felül még a korábbi években devizában kibocsátott államkötvények visszafizetése is, amelynek költségei mintegy 3,3 milliárd euróra rúgnak a következő két évben.

Csaba László közgazdász, a Közép-európai Egyetem tanára szerint finanszírozási szempontból jelenleg nincs rászorulva az ország egy új IMF-hitelcsomagra. Természetes folyamat, hogy egy uniós tagállam igyekszik távolodni a valutaalapos „kötődéstől”. Elővigyázatossági készenléti hitelkeret csak biztonsági szempontból jönne jól, azért, hogy tudjuk demonstrálni a befektetőknek: végszükség esetén gyorsan és olcsón tudunk pénzt szerezni – mondta az akadémikus.

Mellár Tamás, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. igazgatója szerint is a magyar államháztartás finanszírozása megoldott a piacról jelenleg, gond akkor keletkezhet, ha romlik a nemzetközi befektetői környezet. „Az ország alapvető érdeke, hogy középtávon a saját lábára álljon a gazdaság, és ne legyen szükség folyamatosan külső források bevonására. Ehhez pedig az országnak vállalnia kell az IMF-fel való szakítás rövid távú költségeit” – állítja a szakember. Az a kritika helytálló lehet – véli a közgazdász – mely szerint az IMF-fel való szakítás rövid távon többletköltségeket jelent. A forint árfolyama ugyanis gyengül, ami még nehezebb helyzetbe hozza nemcsak a devizaadósokat, hanem a költségvetést is. A kamatláb és a kamatfelár növekszik, tehát az államadósság terhei is növekszenek. Emellett leminősíthetik az országot, ami jelentősen megnehezíti az újabb államkötvények kibocsátását. Éppen ezért a magyar kormánynak minden energiáját arra kell összpontosítania, hogy megteremtse a következő fél-egy év pénzügyi menedzselésének feltételeit.

„Az eddig is igen szűkös mozgástér most még jobban beszűkül, tehát további egyensúlyjavító intézkedésekre van szükség a 29 ponton túl is” – mondta Mellár Tamás. Hozzátette: új finanszírozási forrásokat kell keresni a világban, elsősorban a feltörekvő országokból.

2 perces interjú: Becsey Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdasági államtitkára

– Ha szakítunk az IMF-fel, meg lehet győzni az EU-t, hogy ki tudunk törni az adósságtengerből?

– Igen, meg lehet győzni az Európai Uniót arról, hogy a magyar kormány gazdaságpolitikájával ki lehet törni a jelenlegi eladósodottságból. A kormány legnagyobb kihívásai közé tartozik, hogy a devizaadósság súlya mérséklődjön.

– Viszont eközben az EU a szigorú költségvetés mellett kardoskodik.

– Majd az EU-val folytatott tárgyalásokon dől el, hogy mikor teljesíthető a néhány éve elvárásként megjelölt 2,8 százalékos költségvetési hiánycél. A kormány takarékos gazdálkodást és működést mutat fel.

– A „kőbe vésett” hiánycél eddig csak megszorításokkal volt telje­síthető.

– Azt kell megértetni az unióval, hogy a jelenlegi adósságot Magyarország csak kinőni tudja, a 2,8 százalékot nem egy újabb stagnálást, vagy visszaesést hozó lépéssorozattal kell elérni.

– Azt hallani Brüsszelből, hogy folyamatos megfigyelés alatt vagyunk.

– Az unió már nemcsak utólag, vagy egy költségvetési folyamat közben vizsgálná egy-egy tagállam költségvetési viselkedését, hanem, éppen a válság hatására, szorosabb gazdaságpolitikai együttműködési mechanizmust készül beindítani. Ennek része lenne az is, hogy az egyes tagállamok költségvetésének tervezetét a többi uniós ország is megvizsgálná és véleményezné.