Hírek : Védik a devizahiteleseket |
Védik a devizahiteleseket
Szajlai Csaba, magyarhirlap.hu 2010.08.04. 10:58
Lépett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
Hatalmasat nyertek az utóbbi hat évben a Magyarországon működő bankok a devizahitelezés felfutásán. Maguk állapíthatták meg ugyanis azt, hogy milyen árfolyamon számolják el az adósok forintban befizetett törlesztőrészleteit. Azért tehették, mert az előző kormányzat hagyta őket elrugaszkodni a jegybanki középárfolyamtól. A vételi és az eladási kurzus közötti tetemes különbséget is maguk határozták meg, mert a hitelek felvételekor az adósok eladási áron juthattak valutához, a visszafizetéskor pedig vételivel törlesztettek. Ez minden svájci franknál legalább tíz forintunkba került. Most viszont alapjaiban változhat a helyzet. A devizahitelesek ugyanis tízezreket spórolhatnak meg, ha a kormány elfogadja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elkészült javaslatát, mely szerint ezentúl a bankoknak a Magyar Nemzeti Bank középárfolyamán, esetleg saját középárfolyamukon kellene elszámolniuk a havi fizetési kötelezettséget. A háttérszámítások szerint ezen milliárdokat buknak majd a bankok, ám nem kell ezért őket nagyon sajnálni: a pénzügyi szektor hazánkban évek óta jelentős nyereséget könyvel el. Tavaly, amikor is hatalmasat zuhant a magyar gazdaság, 309 milliárdos profitot értek el a pénzintézetek, az idei első negyedévben pedig 120 milliárd volt a hasznuk.
Bővebben a mai Magyar Hírlapban
Devizahitelek: nagy haszon a bankoknál
Tavaly a magyar gazdaság teljesítménye 6,3 százalékkal esett vissza, ám az itteni bankok több mint háromszázmilliárd forintos profitot értek el. Az idei első negyedévben 120 milliárdos hasznot produkáltak már. A hatalmas nyereség egyik oka: tágra nyitják az ollót a devizák eladási és vételi árfolyama között.
Az összes felmérés alapján rosszabb hatékonyságú a magyarországi bankszektor, mint bármelyik nyugat-európai országban, a hitelintézetek nyereséghányada mégis nagyobb nálunk. A hazai pénzintézetek haszna leginkább az ügyfelektől elszedett magasabb díjakból és a hitelezés és a betétgyűjtés között feszülő nagyobb kamatkülönbözetből származik. Ráadásul a bankok nálunk magasabb költségszinten szolgáltatnak, mint a fejlett Nyugaton. Idetartozik az is, hogy a hitelintézetek olykor etikátlan módszerekkel, például rejtett költségekkel is károsítják ügyfeleiket. A svájci bankárok szövetsége (SBA) készített egy elemzést, amely arról tanúskodik, hogy mi, kelet-európaiak kockázatosak vagyunk, ezért például a magyar ügyfelekkel nagyobb a rizikó, vagyis az átlagos ügyfélnek drágán kell eladni a banki termékeket.
A magyarországi bankok hatalmas hasznot realizáltak a devizahitelezés felfutásán, amely 2004-től pörgött fel. 2009-re a teljes lakossági hitelállomány már 7000 milliárd forint felett járt – zömében svájci frank alapú kölcsönben –, és ehhez még nem számítottuk hozzá a vállalatok és önkormányzatok adósságállományának tetemes növekményét. A jelentős profit azért keletkezett a bankoknál, mert marzsot szedtek a devizák eladása és vétele között. Azaz eladási árfolyamon folyósították a devizahitelt, de a törlesztést vételi árfolyamon jegyezték. Mindkét árfolyamot maguk állapították meg, elrugaszkodva a jegybanki középárfolyamtól. Ez minden egyes hitelként kihelyezett svájci franknál tíz forinthoz közeli hasznot hozott. Ezzel még nincs vége a haszongyártásnak.
A magyarországi bankok az anyabankjaiktól kapnak a hitelkihelyezésre fedezetet, a svájci frank esetében 1,5-2 százalékos kamatra. Erre azonban ráteszik azt a kockázati felárat, amelyet Magyarország megítélése miatt indokoltnak tartanak, s ezen felül nyereséget is szeretnének kivinni az adózást kikerülve: így alakul ki a svájci frank hét-tíz százalékos hitelkamata.
Boros Imre közgazdász úgy tartja, hogy a bankok azért hagyhatják figyelmen kívül a kamatmérséklésre vonatkozó ígéretüket, mert nálunk alapvetően nincs verseny. Emellett a fő gond, hogy sajnos a magyar banki fogyasztókat semmilyen törvény nem védi. A nehezen megszületett etikai kódex olyan, mintha kecskére bízták volna a káposztát. A helyzet kedvez a spekulatív tőke beáramlásának is.
A jegybanknál több ezermilliárd forint fekszik, és a bankoknak kamatozik, nem forgatják vissza a gazdaságba. Ezek után nem csoda, hogy miközben tavaly a magyar gazdaság 6,3 százalékkal esett vissza, addig az itteni bankok több mint háromszázmilliárd forintos profitot értek el. Az idei első negyedévben már 120 milliárdos hasznot produkált a pénzügyi szektor.
„A PSZÁF elküldte a lakossági devizahiteleknél alkalmazandó árfolyamra vonatkozó részletes szakmai javaslatát a nemzetgazdasági miniszternek, egyúttal tájékoztatta a Magyar Nemzeti Bankot is” – mondta el Binder István, a felügyelet szóvivője. Hozzátette: azt javasolják, hogy a lakossági devizahiteleknél a bankok az átváltáskor a jegybank hivatalos devizaárfolyamát vagy a saját középárfolyamukat alkalmazzák.
Szajlai Csaba
http://www.magyarhirlap.hu/gazdasag/vedik_a_devizahiteleseket.html
http://www.magyarhirlap.hu/gazdasag/devizahitelek_nagy_haszon_a_bankoknal.html
|