A nemzeti radikálisok közül sem azok kerültek be a parlamentbe, akik az egyéni választókerületben a legtöbb voksot kapták
Nagyon féltette a demokráciát a Fidesz–KDNP-től a most lezáródott ciklusban az ellenzék, elfelejtve, hogy a kormánypártok több mint kétharmados parlamenti többsége éppen a demokratikus választások eredményeképpen alakult ki. Ráadásul megint azok voltak a leghangosabbak, akik egyéniben meg sem merték magukat méretni a választók előtt, vagy ha megtették, csúfosan leszerepeltek.
Komment: a "jobb"ikot nem nevezném nemzetinek. A radikális szó viszont illik rájuk, radikálisan képviselik többször is az mszp és ezen liberális körök nézeteit. Sokszor egy követ fújnak a FIDESZ ellen fellépő neoliberális magyarellenes pártokkal, körökkel.
Az ellenzék a saját aktuális helyzetét azonosítja a demokrácia helyzetével – mutatott rá a lapunknak adott interjúban Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a kormánypártot ért támadásokra reagálva. Az ellenzék demokráciaféltése kapcsán érdemes felidézni a választási eredményeket. Mindenekelőtt azt, hogy az MSZP-n kívül a Jobbik és az LMP egyetlen egyéni képviselői helyet sem szerzett az áprilisi választásokon, és a szocialisták is csak kettőt.
A Fidesz–KDNP ezzel szemben a 176-ból 173 körzetben győzött, és már az első fordulóban 119 egyéni mandátumot nyert el. Az ellenzéki pártokat a választási rendszer arányosító, listás része mentette meg, így tudtak 122 helyet szerezni a parlamentben.
Lendvai Ildikó MSZP-elnök és Mesterházy Attila frakcióvezető, akik naponta szónokoltak a demokrácia súlyos veszélyeztetéséről, meg se merték mérettetni magukat a választók előtt egyéni választókerületben. Előbbi a párt budapesti, utóbbi az országos listájáról jutott a parlamentbe. Az alkotmányozó diktatúráról beszélő Harangozó Gábor legalább vállalkozott erre Siófokon, de esélye sem volt a hatvan százalékot elérő fideszes Grúber Attilával szemben. Végül ő is listáról jutott az Országgyűlésbe, ahogy a jobbikos Farkas Gergely. Ő így nyilatkozott: „Látva a kormány politikáját, lassan a mindent ellepő Fidesz-uralomtól kell visszavenni hazánkat a demokratikus értékek védelmében.”
A nemzeti radikálisok közül is pont azok nem kerültek a parlamentbe, akik saját pártjukat tekintve a legtöbb szavazatot kapták egyéni körzeteikben. A rájuk adott szavazatoknak azonban nagy hasznát vették a pártban a kompenzációs helyek elosztásánál. Így maradt ki a frakcióból például a Tiszavasváriban induló Császár József, aki az első fordulóban 33, a másodikban pedig több mint 37 százalékot ért el, vagy az Ózdon induló Kisgergely András, aki hasonló eredménnyel büszkélkedhetett. Velük szemben listáról jutott be a parlamentbe a mindössze 7,78 százalékot elérő Novák Előd, a 6,95 százalékot felmutató Pörzse Sándor, vagy az Országgyűlésben fenyegetőző, a második fordulóban 1199 szavazatig jutó Zagyva György Gyula.
A narancsuralmi rendszert és jogállami ellenforradalmat emlegető LMP-frakcióvezető, Schiffer András az első fordulóban 2689 (12,45 százalék) szavazatot kapott, körzetében nem volt szükség a második fordulóra. Az LMP eredményei magukért beszélnek. Budapestet leszámítva az egyéni körzetekben csak néhány ezer szavazatot kaptak. Volt olyan megye, ahol egyéni jelöltjeik összesen alig több mint háromezer szavazatot tudtak összekaparni. Tizenhat képviselőjükből csupán kilencen mérettették meg magukat, de közülük mindössze egyetlen jelölt jutott be a második fordulóba.
MSZP-s demokrata körök
Megalakult az első Demokrata Kör, ahol fiatalok és kevésbé fiatalok oszthatják meg véleményüket a demokráciáról, illetve annak az Orbán-kormány által manapság egyre durvább megsértéséről – közölte az MSZP-frakció sajtóosztálya szombaton. Az MSZP reméli, hogy a kezdeményezés hatására minél több helyen jönnek létre Demokrata Körök, így is erősítve a fiatalság körében a demokrácia megóvása iránti igényt. A közlemény emlékeztet, fiatal baloldaliak az MSZP kongresszusán már felvetették, hogy szükségét érzik demokrata klubok létrejöttének, ahol fiatal baloldaliak és nem baloldaliak oszthatják meg véleményüket a demokráciáról.
(MTI)
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
4. OEVK: Soltész Imre István
7. OEVK: Vass József
Csongrád megye
4. OEVK: Tóth Ernő
Győr-Moson-Sopron megye
3. OEVK: Fodor Zoltánné
Hajdú-Bihar megye
2. OEVK: Dr. Nagy Attila
Nógrád megye
1. OEVK: Kürti István
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
1. OEVK: Kádár János
2. OEVK: Nagy Tibor Barnabás
3. OEVK: Kulcsár Mária
4. OEVK: Jenei Ferenc
5. OEVK: Balogh Pál
6. OEVK: Fekete Edit Klára